Főmenü megnyitása

Kovács János (piarista szerzetes)

(1841-1901) piarista szerzetes

Kovács Ev. János (Kecskemét, 1841. szeptember 19.Szeged, 1901. január 21.) kegyesrendi áldozó pap és tanár.

Kovács János
Született 1841. szeptember 19.
Kecskemét
Elhunyt 1901. január 21. (59 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar

ÉleteSzerkesztés

Kovács János molnár és ácsmester és Palotás Nagy Julianna fia. Miután szülőhelyén a négy alsó gimnáziumi osztályt és az V., VI.-at Pesten elvégezte, 1860. szeptember 18-án Vácon a piarista rendbe lépett, ahol az újoncévét töltötte. 1861-62-ben Kecskeméten a VII. osztályt végezte; 1862-63-ban a gimnázium II. osztályának vezetésté bízták rá. Ezalatt magánszorgalommal az érettségi vizsgát is letette, mire egy év mulva Nyitrára küldték a teológia tanulására; azonban félév múlva Szegedre ment helyettes tanárnak; innét Tatára került, ahol 1865-től 1867-ig tanított és letette a papi vizsgákat. 1867. augusztus 17-én miséspappá szenteltetett föl Vácon. 1867-től kezdve ismét Kecskeméten tanította többek közt a magyar irodalmat, mely tantárgyból és a latin nyelvből 1876-ban letette a tanári vizsgát és folytatta tanárkodását Sátoraljaújhelyen tíz évig és hatig a gimnázium igazgatója is volt. Az 1880-as években Budapesten és Vácon tanárkodott; innét újra Szegedre küldék tanárnak.

ÍrásaiSzerkesztés

Első költeménye K. J. jegy alatt a Pesti Hölgy-Divatlapban (1864) jelent meg, utóbb is írt e lapba verset és a Kath. Néplapba Árva Imre álnévvel (1867); a Szabad Egyházban (1871. öt költ.), a Kecskem. Lapokban (1872), a Kecskemétben (1873), a Kecskemét-Vidéki Közlönyben (1873), a Magyar Államban (1874-től, mintegy 35 költ.), a Zemplénben (1876 óta több költ. neve s Majzik K. név alatt) és sok költeménye jelent meg a Veszprémben, Veszprémi Közlönyben (Lévay Imre szerk. alatt, Turgenyev öt költ., azután Hulló csillagok c. ford. gnomák 1891-ig), a Jász-Kunságban (1870-72. Csöndes álnév alatt is), a Kucserik-Albumban, a Dugonics-társaság I. Évkönyvében, a Váczi Közlönyben és rendje ünnepi kiadványaiban. Kelendi név alatt is írt költeményeket. Czikkei a Szegedben (1866. A halak mesterséges tenyésztése), a Hazánk és a Külföldben (1866. A réz elterjedése, Árva Imre névvel), a Jász-Kunságban (1870. Szaporodási különbség az állatországban), a Kecskeméti Lapokban (1872. A gombakedvelőknek), a Gazdasági Lapokban (1874. Az indigó gyártás ügyében), a M. Államban (1874. Egy lap irodalmunk történetéhez Katona Dénes irodalmi hagyományaiból, 1884. Szegedi Kilit Krisztus cz. művéről), a Figyelőben (1875. A szenvedő ige költőinknél) a Zemplénben (1867. A dal hatásáról, Barátszeri krónika, 1877. Szirmay Antal ismeretlen költeményei, 1878. Molnár Borbála verses levelezései, Kisfaludy Károly és IX. Pius, 1878. Vörösmarty a lélek halhatatlanságáról, 1879. Széphalmi nefelejtsek, 1880. A szinekről Vörösmarty Zalánfutásában, 1881. A nép szülője, Szózat a magyarosítás érdekében), a Függetlenségben (1880. Kossuth Lajos mint tanuló. A mit mi hirdetünk, 1886. Az élet delén, ford., Az egyedüli törvény Spielberg O. után), a Jász-Nagykun-Szolnokban (1883. Uti rajzok).

MűveiSzerkesztés

  • A testgyakorlat mint nevelési eszköz. Sátoralja-Ujhely, 1876.
  • Netti, a magyar zsidónő. U. ott, 1888.
  • Az ősök emléke. U. ott, 1880. (Kölönnyomat a sátoralja-ujhelyi Értesítőből.)
  • Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Bpest, 1887.
  • Tornászok indulója. Szögedi Endrétől zenésítve. Szeged, 1894.
  • Hálakoszorú. U. ott, 1896. (Költ.)
  • Szentelt emlék. U. ott, 1896. (Költ., dallama Szögedi Endrétől.)
  • Hymnus. A szegedi dalárda 25 éves jubileumára megzenésítette Szögedi E.

Szerkesztette a sátoralja-ujhelyi gymnasium értesítőit több évig; ezekben (1877. Petőfi és a szenvedő ige, az Egyetértésben is 171-174. sz., 1878., Vörösmarty M. Áldozatáról, 1881. Küzdés a népért, 1882. Apró vonások a magyar tanulók életéből.)

KéziratbanSzerkesztés

Názáreti Jézus, költői beszélye, Cato verspárjai magyarítva, Horatius prózában és Szebnt Ágoston egy műve ford. Több dala van Szögedi Endre gyűjteményében megzenésítve.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.
  • A tatai gimnázium névtára 1765-2002. A Kegyestanítórend Tatai Gimnázium (1765-1948) és az Állami Gimnázium (1948-1951), valamint az Eötvös József Gimnázium (1951-2002) tanárjai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. Bp., Argumentum, 2004.