Kovács Károly (színművész)

(1902–1990) magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

Kovács Károly (Szilasbalhás, 1902. január 19.Budapest, 1990. december 10.) magyar színművész, érdemes művész.

Kovács Károly
Született1902. január 19.[1][2]
Szilasbalhás
Elhunyt1990. december 10. (88 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[4]
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiKassai Károly
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1920 – 1990
Híres szerepeiGazsi bácsi
Le a cipővel!
Tevékenységszínész
Díjai
Érdemes művész-díj
1957
SírhelyeFarkasréti temető (31-4-75)[5]

A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kovács Károly és Somogyi Mária fia. 1920-ban lépett fel először a Szegedi Városi Színházban amatőrként, azután Rákosi Szidi színésziskoláját elvégezve 1922-ben a pesti Magyar Színház szerződtette, de eleinte nem maradt sokáig egyetlen társulat tagja sem. 1924-ben a Renaissance Színházban, 1924/25-ben az Országos Kamara Színházban játszott, 1926/27-ben Győrött, 1927/28-ban Miskolcon, 1927–1929 között Szegeden szerepelt. 1929. szeptember 17-én Budapesten elvette feleségül a fiatal Dajka Margitot,[6] akivel 1940-ben bekövetkezett válásukig együtt élt.[7]

1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött Dajkával együtt, majd 1934-ben a Vígszínházhoz. Időközben befutott, nagyon rövid idő alatt sztárrá lett felesége már szabadúszó, csak darabra szerződött. 1935-től, amikor Németh Antal vette át a Nemzeti Színház vezetését, és meghívta darabokra Dajkát, Kovács is a Nemzetibe szerződött és egészen 1945-ig a társulat tagja maradt. 1945 után előbb az Úttörő Színházhoz, azután a Petőfi Színházhoz került (ahol az immár volt felesége, Dajka is játszott), majd megint csak együtt a jogutód Thália Színházhoz. Onnan ment nyugdíjba az 1960-as évek legvégén.

Kezdetben epizódszerepeket alakított, az 1930-as évektől már főszerepeket is, főleg negatív, intrikus figurákat. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Számos filmben szerepelt.

1957-ben érdemes művész címet kapott.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 65.[8]

Főbb szerepei

szerkesztés
Színpadon
Játékfilmjei

Szakmáry Frigyes, császári ezredes (Rákóczi nótája, 1943)

Magyar Rádió

Hangjátékok

szerkesztés
  • Szigligeti Ede: A csikós (1935)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
  • Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
  • Farkass Jenő: A gyermek (1941)
  • Tóth Kálmán: A király házasodik (1941)
  • Jiràsek, Alois: Husz és Zsiska (1956)
  • Tolnai Lajos: Jubilánsok (1956)
  • Erdődy János: A korona rabszolgái (1957)
  • Erdős László, dr.: A sárkúti zendülés (1957)
  • Hegedűs Géza: Szerelem a fűzfák alatt (1957)
  • John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot (1957)
  • Visnyevszkij: Kronstadti tengerészek (1958)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
  • Sándor István: Kölcsey (1960)
  • Dold-Mihajlik: Ordasok között (1961)
  • Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
  • Molnár Ferenc: Liliom (1962)
  • Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
  • Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)
  • Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
  • Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Raggamby András: A bicska (1964)
  • Shakespeare: II.Richárd (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
  • Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
  • Hegedűs Géza: Martinuzzi (1965)
  • Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
  • Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
  • Szabó Magda: A rab (1966)
  • Darvas József: Harangos kút (1967)
  • Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968)
  • Hegedűs Géza: Az özvegy és a katona (1969)
  • Balzac, Honoré de: Goriot apó (1970)
  • Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
  • Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
  • Szergej Jeszenyin: Pugacsov (1970)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • Lipták Gábor: A zsámbéki török kút (1973)
  • Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
  • Berza László: Magyar László a fekete kontinensen (1975)
  • Simonffy András: A világlecsó (1976)
  • Déry Tibor: A félfülű (1978)
  • Minden egér szereti a sajtot (Zakariás, 1980)
  • Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (1980)
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08571.htm, Kovács Károly, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  5. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
  6. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 614/1929. folyószáma alatt.
  7. Budapesti kir. tszék. 1P.41.766/4-1940. sz. végítélete.
  8. 2010. október 2-i lekérdezés. Az eredményt kritikusan kell kezelni, mivel Kovács Károly néven más művész is szerepel megkülönböztetés nélkül.
  9. Húsz óra. mafab.hu. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)

További információk

szerkesztés