Kovács Lajos (színművész)

(1944–) magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 12.

Kovács Lajos (Bátaszék, 1944. február 9. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Kovács Lajos
1966-ban
1966-ban
Született1944. február 9.[1][2] (80 éves)
Bátaszék[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
  • Murvai Zsuzsanna (h. 1969–1998)
  • Cseh Anna Marie (h. 2005–2006)
  • Murvai Zsuzsanna (h. 2006–) (újra)
Gyermekei
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1967)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1967 –
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1992
Érdemes művész-díj
2004
További díjak
Filmkritikusok díja (1995)
34. Magyar Filmszemle (2003) - Legjobb férfi karakterszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Balról jobbra: Uri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói (1966)

Színészként

szerkesztés

1967-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. A diploma után a Békés Megyei Jókai Színházban játszott 12 évig, majd Szegeden, Szolnokon, Veszprémben, Debrecenben és Miskolcon játszott.[4]

Kedvelt film- és színházi színész, több sikeres magyar filmben szerepelt (leghíresebb szerepei az Argo Balogh Tibije és a Kontroll Bélája.) Szerepelt sorozatokban is, legutóbb a Tűzvonalban című sorozatban, vagy a HBO-n futó Született lúzerben. Emellett videóklipekben is felbukkant, Jonathan Glazer rendező egyik kedvence, a Radiohead együttes Karma Police című videóklipjében és Guinness reklámjában is szerepelt. 1992-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1995-ben a Filmkritikusok díját, 2003-ban a 34. Magyar Filmszemlén a Legjobb férfi karakterszínész díját kapta. 1999-ben Maraton címen portréfilm készült róla.[5] 2004-től érdemes művész.[6]

Színházi szerepeiből

szerkesztés

Elmondása szerint pályája kezdetén ellentmondásos és labilis volt, a színpad és az élet azonos minőségű dolog volt számára, a színházi kollégák fele kedvelte, a másik fele nem. Békéscsabán töltött évei alatt két évre kitiltották a színészklubból, akkor született két gyereke. A mesejátékokban sikerült speciális játékokat kitalálnia. Nem szereti a közhelyeket és minden este igyekszik másként játszani ugyanazt a szerepet. Arról híres, hogy kiszámíthatatlan a színpadon.[1] A Békéscsabán töltött 12 év alatt nem tudott fejlődni, onnan Jurka László igazgató rúgta ki. Ezután Kaposvárra is hívták, de annyira messze nem akart kerülni a családjától, így Szolnokra ment, ahol rögtön otthon érezte magát.[1]

Első szolnoki szerepe A születésnap című darab volt, 1979-ben. A szolnoki színháznál töltött évei alatt a következő szerepeire büszke: Ványa bácsi, Hamlet, Kroetz Meierje, Pirandello IV. Henrikje, Harold Pinter A születésnapjából Stanley, vagy az Emigránsokból XX. A Paál István rendezte Hamletből szinte politikai dráma lett, nem is ő, hanem Polonius, a besúgó lett a legfontosabb szereplő. Tele volt a színház spiclikkel, őt magát kétszer is megverték az utcán. Mind a Hamlet, mind a Ványa bácsi nagyon aktuális feldolgozás lett, az egzisztenciáról, a kiszolgáltatottságról szóltak. 1979-ben Szegeden Albee Állatkerti történetében játszott, Miskolcon az Úrhatnám polgár címszerepét alakította.[1]

Woyzeck szerepét nem csak filmen, hanem színházban is játszotta Gödöllőn, Árkosi Árpád rendezésében. A darabban a katona végtelen kiszolgáltatottsága, magánya, víziói, fölfokozott képzelete került a középpontba. Állítása szerint Woyzeck szerepe nehéz szerep volt, nagyon elfáradt benne.[1]

Az 1990-es évektől a budapesti Bárka Színházban játszik. Első szerepét a Ritter Dene Voss című darabban játszotta, Bagossy László rendezésében. Ebben a szerepében megbukott, pszichológiailag is összeroppant. Harold Pinter egy másik darabjában, a Hazatérésben találta meg újra önmagát. 1999-ben a Cseresznyéskert című darabban játszott, 2002. márciusában Madách Az ember tragédiájában az eszkimó szerepét alakította, majd a Holdfényben szerepelt. Ezek után filmeket forgatott, ezért négy évig nem játszott színpadon. 2008-ban tért vissza a színpadra, Az utolsó szivar című darabban, Bengt Ahlfors, svéd nyelvű finn író művében alakította Lars-ot, a kisváros motoros lelkészét. A szerepet egy hasnyálmirigy-gyulladás utáni felépülés után vállalta, Márton András kérésére.[1]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 129; ugyanitt negyvenkét színházi felvételen is látható.'[Mj. 1]

Magánélete

szerkesztés

Nős, két gyermek édesapja. Lánya, Kovács Vanda maga is színésznő, fia, Dávid, a Szegedi Városi Bíróságon bíró. Első felesége Murvai Zsuzsanna[7] volt 1969-től 1998-ig. 2005-ben nagy feltűnést keltett, amikor elvette Cseh Anna Marie fotómodellt.[8] 2006-ban elváltak.[9][10] 2006-ban ismét elvette korábbi feleségét, Gyulán élnek.[11]

 
Kovács Lajos (balra) Árpa Attilával (középen) 2013-ban

Megjegyzések

szerkesztés
  1. 2012. november 26-i lekérdezés
  1. a b c d e f „bármi történt, az föl van vállalva, azzal szembenézek”. Kovács Lajos-interjú. [2009. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  2. Archivált másolat. [2009. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  3. http://www.imdb.com/name/nm0468490/bio
  4. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  5. Archivált másolat. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  6. KULTURÁLIS DÍJAK ÉS KITÜNTETÉSEK - 2004. MÁRCIUS 15.. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  7. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 917, 1999.
  8. Kovács Lajos elveszi Cseh Annamáriát
  9. Velvet: Kovács Lajos: Annácska rendszeresen ütött-vert. [2012. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  10. Velvet: Cseh Annamária válik Kovács Lajostól. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  11. http://habostorta.hu/hu/habostorta/cikkek/sztarhirek/kimondtak-kovacs-lajos-es-cseh-annamaria-valasat[halott link]
  12. KOVÁCS LAJOS: “SZÍNÉSZI UTAM MINDIG IS NEHÉZ VOLT, MERT SOHA NEM JÁTSZOTTAM” Archiválva 2018. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2017. október 4.
  13. Gyulai Hírlap VII. évf. 22. szám (1. oldal: Kovács Lajos újabb kitüntetése) - 1994. június 3.. [2015. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  14. Gyulai művészeti díjak Archiválva 2015. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, MagyarTeátrum online - 2011. november 15.

További információk

szerkesztés