Kováts Antal (tanár)

piarista szerzetes, tanár, író

Kováts Antal (Szombathely, 1862. március 2.Nagykanizsa, 1925. június 28.) piarista áldozópap, tanár, író.

Kováts Antal
Született 1862. március 2.
Szombathely
Elhunyt 1925. június 28. (63 évesen)
Nagykanizsa
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Iparos szülők gyermeke. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte; 1878. augusztus 27-én lépett a rendbe és Vácon töltötte az újoncévet. 1879-től 1881-ig Kecskeméten a középiskolai tanfolyamot elvégezte. Ekkor két évre Nyitrára küldetett hittanhallgatónak, azután két évig a kolozsvári egyetemen a magyar-latin nyelvet és irodalmat hallgatta.

1883. augusztus 28-án ünnepélyes fogadalmat tett. 1885. július 16-án miséspappá szentelték fel; három évig a máramarosszigeti algimnáziumban tanított; 1888-ban megszerezte tanári oklevelét és a kecskeméti római katolikus főgimnázium felsőbb osztályaiban tanította a magyar nyelvet és irodalmat, a latin nyelvet és a bölcseleti előtant. A kecskeméti Katona József-kör titkára volt; a körben felolvasásokat is tartott. 1902. június 20-tól Budapesten volt gimnáziumi igazgató, 1908-tól a nagykanizsai piarista gimnáziumban tanított 1923-ban történt nyugdíjba vonulásáig.

ÍrásaiSzerkesztés

Költeményeket és beszélyeket írt mint egyetemi hallgató a Székesfehérvár és Vidékébe, mint hittanhallgató a Nyitramegyei Közlönybe, Vasmegyesi Közlönybe, a Testvériségbe és a Kath. Társadalom c. fővárosi hetilapba Nyéky és Nyéky Antal álnevek alatt.

Cikkei a máramaros-szigeti katholikus gymnasium Értesítőjében (1886. Fáy András meséi, mint a nevelés eszközei), a Kecskeméti Lapokban (1889. 14., 15. sz. A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben); a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjében (1892. A tragikum Arany János költészetében 1896. Ezeréves irodalmunk, felolvasás, 1898. A tíz szoboralak jelentősége történelmünkben, felolvasás); a kecskeméti Katona József-kör Évkönyvében (1891-1892. Katona József Bánk-Bánja, 1893. Birálati jelentés a Katona József születésének százéves évfordulójára kitűzött óda-pályázat eredményéről, Katona öröksége, költ., A Jókai-ház előtt, költ., 1895. Párhuzam Katona József és Kisfaludy Sándor Bánk bánja között, a női szépség tragikuma, 1896-97. Klapka György emlékezete, Katona és Madách női jellemképei); a kecskeméti nagy képes Naptárban (1893. Katona József Bánk-bánja és a történelem; 1897. Mit alkotott a magyar szellem ezer év alatt az irodalom és művészet terén); a Hornyik-Albumban (1894. Hornyik János elbeszélő modora). Ezeken kívül számos czikk és könyvism. a Kecskemétben, Pestmegyei Hirlapban, a Kecskeméti Lapokban és az Országos tanáregylet Közlönyében.

MűveiSzerkesztés

  • Üdvözlő dal, Szilágyi István negyvenéves tanári jubileuma alkalmára. M.-Sziget, 1885
  • A szigeti dalkör az égben. U. ott, 1885 (költemény)
  • A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben. Kecskemét, 1889
  • A magyar nép érzelem- és kedélyvilága dalaiban. U. ott, 1890 (Különnyomat a kecskeméti kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyetemes Philologiai Közlöny 1891)
  • A tragikum Arany János költészetében; Tóth Ny., Kecskemét, 1892
  • Jókai mint regényíró. U. ott, 1893 (különny. a Katona József-kör Évkönyvéből)
  • A Kecskeméti Róm. Kath. Főgymnásium pályakérdéseinek története; Tóth L. Ny., Kecskemét, 1895
  • Listius László gróf, a színlelés költője; Gutenberg Ny., Nagykanizsa, 1911
  • Petőfi véleménye magyar írókról; Guttenberg Ny., Nagykanizsa, 1912
  • Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője; Wajdits J. Ny., Nagykanizsa, 1913
  • Király-dal. Megzenésítette Szent-Gály Gyula. U. ott (litografia)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005