Kozári Gyula

(1864–1925) római katolikus főesperes, tanár, filozófiai író

Kozári Gyula, 1887-ig Kasztl[1] (Marcali, 1864. október 27.[2]Kőszeg, 1925. május 20.)[3] római katolikus főesperes, tanár, filozófiai író.

Kozári Gyula
SzületettKasztl Adolf
1864. október 27.
Marcali
Elhunyt1925. május 20. (60 évesen)
Kőszeg
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • pap
  • tanár
  • szakíró
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Kasztl Fülöp kereskedő és Kohn Jozefa (1843–1928)[4] gyermekeként született izraelita családban, ám 1882. december 27-én kikeresztelkedett.[5] Középiskolai tanulmányait 1881-ben Nagykanizsán fejezte be, majd 1882-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészetet és 1883-ban jogot hallgatott. 1884-től Pécsett kispapként tevékenykedett, s végül 1887-ben szentelték pappá. Több településen – Himesházán, Cikón, Bátaszéken és Németbólyon – is káplánként működött. 1892-től Pécsett hitoktató és jogakadémiai hitszónok volt. 1898-tól a magyar királyi pécsi, 1903-tól a nagyváradi hadapródiskola vallástanára és francia nyelv tanára volt. 1911-től tábori lelkész, 1920-től a kőszegi Hunyadi Mátyás Reáliskola és Nevelő Intézet tanára, 1921-től igazgatója volt. 1895-ben a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya és az Aquinói Szent Tamás Társaság is tagjai közé választotta. 1915-től tagja volt a Szent István Akadémiának is. Sok irodalmi, filozófiai és vallásbölcseleti munkát írt, amelyekben nem annyira eredeti felfogás, mint inkább széleskörű olvasottság nyilvánult meg. Munkatársa volt A Pallas nagy Lexikonának, amelyben a bölcselet és a katolikus hittudomány témájában számos cikket irt.

Művei szerkesztés

  • Korunk bölcs-e (Pécs, 1892)
  • Egyházi beszéd a szigetvári Zrínyi emlékünnepélyen... (Pécs, 1893)
  • Egyházi beszéd a mohácsi vész évfordulóján... (Pécs, 1894)
  • Az átöröklés problémája (Budapest, 1894)
  • Korkérdések konferencia-beszédeiből (Szeged, 1894)
  • La loi des trois états (Brüsszel, 1895)
  • Életföladat és életörömök (Pécs, 1895)
  • Descartes és Szent Tamás (Budapest, 1896., különnyomat a Bölcseleti Folyóiratból)
  • Idealizmus az irodalomban (Budapest, 1897)
  • Pozitivizmus és katolicizmus (Budapest, 1896)
  • Szent Tamás és Descartes Isten létezéséről. Pótlék. (Budapest, 1897)
  • Wundt rendszerének ismertetése és kritikája. (Budapest, 1898., különnyomat. Bölcseleti Folyóiratból)
  • Comte, Wundt und die Philosophie in der Hierarchie der Wissenschaften (Fribourg, 1898)
  • A halhatatlanság és az én barátnőm. Fölolvasás. (Pécs, 1898)
  • A kereszténység és az emberi lélek (Pécs, 1900)
  • Imádságos- és énekeskönyv a magyar királyi honvéd főreáliskola és hadapródiskola számára. (Budapest, 1904)
  • Átöröklés és nemzeti nevelés. Term. bölcs. és neveléstani tanulmány. (Budapest, 1905., különnyomat a Bölcseleti Folyóiratból)
  • Essayek. Bourget-Maeterlinck-Tolstoj (Nagyvárad, 1905)
  • Comte, a positivismus és az evolucio (Ismertetés és kritika). 2. rk. bővített, átdolgozott és megjavított kiad. 1-2. kötet. Budapest, 1905)
  • Az egyház és demokrácia. (Budapest, 1906., különnyomat a Bölcseleti Folyóiratból)
  • A leszármazás- és a fejlődés elmélete. (Budapest, 1907., különnyomat a Hittudományi Folyóiratból)
  • Emberi okmányok a tegnap, ma és holnap irodalmából. Metafiziko-pszichológiai tanulmány. 1-2. köt. Budapest, 1910)
  • Gondolatok az író erkölcsi felelősségéről (Nagyvárad, 1912)
  • Pascal. Tanulmányok. (Budapest, 1914)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33634/1887. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1887. év 7. oldal 30. sor
  2. Születési bejegyzése a marcali izraelita hitközség születési akv. 514/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  3. Halotti bejegyzése a kőszegi polgári halotti akv. 53/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  4. Kasztl Fülöpné halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 511/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  5. Keresztelési bejegyzése a zalaszentmihályi római katolikus keresztelési akv. 99/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

Források szerkesztés