Főmenü megnyitása

Kozma Mátyás (Marosvásárhely, 1929. július 23.Marosvásárhely, 1994. november 1.[1]) romániai magyar orgonaművész, zeneszerző. Kozma Géza fia.

Kozma Mátyás
Életrajzi adatok
Született 1929. július 23.
Marosvásárhely
Elhunyt 1994. november 1. (65 évesen)
Marosvásárhely
Szülei Kozma Géza
Pályafutás
Hangszer orgona
Tevékenység zeneszerző

ÉletútjaSzerkesztés

Szülővárosában érettségizett (1948), a kolozsvári George Dima Zenekonzervatóriumban szerzett zenetanári oklevelet (1954). Marosvásárhelyen a Filharmónia orgonistája (1955-57), majd igazgatója (1959-66), a rádióstúdió zenei szerkesztője (1957-59), a Tanárképző Főiskola zene szakán adjunktus (1966-74), a Maros Együttes művészeti titkára (1974-78), majd korrepetitora (1978-80). Utóbb (1980-tól) a Kultúrpalota orgonaművésze, utóda Molnár Tünde orgonaművész.[2]

MunkásságaSzerkesztés

A Piroska és a farkas c. bábdarabhoz írt kísérőzenéjét 1949-ben közölte a Művelődési Útmutató. Tuduka Oszkár verse nyomán szerzett Szolgáld a hazát c. tömegdala (1952) megjelent a Muzica mellékleteként; refrénjének kezdete a marosvásárhelyi rádióadó szünetjele volt. Számos kamaramű szerzője: Három válaszúti népdal (1956) és Orgonaverseny (1961) c. műveit Electrecord-hanglemezen is kiadták. Táncjátékai: A Szent Anna-tó balladája (1957) és A kommunista balladája (Aragon után, 1963). Oratóriumot szerzett In memoriam Dózsa címmel (1978), továbbá számos dalt Puskin, Salamon Ernő, Áprily, Magyari Lajos, Dsida Jenő, Király László, valamint kórusműveket Csokonai, Veress Zoltán, Székely János, Szilágyi Domokos, Tamás Mária, Jancsik Pál, Áprily-fordításban Șt. O. Iosif és mások verseire.

Szerzeményeit, számos cikkét a Művelődés, Előre, Utunk, Új Élet és a Vörös Zászló közölte. Enescu és Marosvásárhely c. tanulmánya (Igaz Szó, 1970/1) bővítve újra megjelent a Zenetudományi írások c. gyűjteményben (1980). Monográfiája a marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonájáról kéziratban. Lehotka Gábor orgonaművésszel jó kapcsolatokat ápolt, Lehotka több alkalommal is játszott orgonamuzsikát (Bach darabokat) Marosvásárhelyen a Kulturpalota orgonáján.

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM.hu
  2. Mészely Réka: A marosvásárhelyi orgona lelke tartotta itt – interjú Molnár Tünde orgonaművésszel. Népújság (Marosvásárhely), 2005. augusztus 6.

ForrásokSzerkesztés