Kozma utcai izraelita temető

budapesti neológ izraelita temető

A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban. Nevét a Kozma utcára nyíló bejárata után kapta. A régi temetők beteltek, és felszámolásuk miatt szükségessé vált egy központi izraelita temető létrehozása. Magyarország legnagyobb zsidó temetője jött itt létre. Eddig körülbelül 300 000 ember utolsó nyughelye.

Kozma utcai izraelita temető
A ravatalozó épülete a bejáratnál (Freund Vilmos, 1891)
A ravatalozó épülete a bejáratnál
(Freund Vilmos, 1891)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Cím 1108 Budapest, Kozma utca 6.
Típus izraelita temető
Létrejötte 1893
Vallás zsidó
Híres halottak listakategória
Tulajdonos MAZSIHISZ
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kozma utcai izraelita temető (Budapest)
Kozma utcai izraelita temető
Kozma utcai izraelita temető
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma utcai izraelita temető témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

1891-ben épült fel a monumentális fehér ravatalozó, Freund Vilmos tervei alapján, melynek bejáratát Strobl Alajos oroszlánjai díszítik. Külön férfi és női ravatalozó helyiségei vannak az épületnek.

 
A temető egyik sétánya

Az első temetések a Váci úti temetőből áthozott nagyszámú exhumálttal kezdődtek. Ekkor létesült az első rabbi-parcella is, melyben olyan emblematikus zsidó rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató vagy Kunitzer Mózes budai főrabbi.

A temető ma a Budapesti Zsidó Hitközség gondozásában működik, ami a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tagja. 1927-ben választották le a Kozma utca menti, Új köztemetőtől távolabbi végéből a Gránátos utcai izraelita temetőt az ortodox izraeliták számára.

A második világháború után a holokauszt mártírjainak állított emlékművet Hajós Alfréd tervezte.

1965-ig[1] csak koporsós temetéseket engedélyeztek ide, mikor is az Állami Egyházügyi Hivatal gyakorlatilag utasította a temetőt, hogy egy elhamvasztott, nem vallásos személyt is ott helyezhessenek örök nyugalomra (aki ezt kérte). Azóta is történnek urnás temetések.

2011 novemberében egy feljelentés nyomán a temető pénzügyeit vizsgáló nyomozás indult, a temetkezések körüli korrupció (pl. részben, vagy egészében zsebbe fizetett temetések) felderítésére.[2] Ennek kapcsán december 1-jén házkutatást tartottak a Budapesti Zsidó Hitközség irodáiban és a temetőben is, ahonnan többes könyvelésre (egy valódi és egy a hatóságoknak vezetett könyvelésre) és ennek kapcsán sikkasztásra utaló dokumentumokat találtak és foglaltak le.[3]

Mauzóleumok szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés