Krétai törpevíziló

fosszilis emlősfaj

A krétai törpevíziló (Hippopotamus creutzburgi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis faj, mely kizárólag Kréta szigetén élt a pleisztocén kor közepén.

Infobox info icon.svg
Krétai törpevíziló
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén, 0,800–0,375 Ma
Hippopotamus cruetzburgi.JPG
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Alrendág: Ancodonta
Öregcsalád: Hippopotamoidea
Család: Vízilófélék (Hippopotamidae)
Alcsalád: Hippopotaminae
Nem: Hippopotamus
Linnaeus, 1758
Faj: H. creutzburgi
Tudományos név
Hippopotamus creutzburgi
Boekschoten & Sondaar, 1966
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Krétai törpevíziló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai törpevíziló témájú kategóriát.

TudnivalókSzerkesztés

A legkorábbi lelet mintegy 800 000 éves, a legfiatalabb pedig 375 000 évvel ezelőtti, így a krétai törpevíziló akkor pusztult ki, amikor a sziget korábbi, I. biozónának nevezett faunáját felváltotta a II. biozóna állatvilága mintegy 300 000 évvel ezelőtt. Legfontosabb fosszíliáját a kelet-krétai Dikti-hegység Katharo-fennsíkján találták 1100 méter magasan. Lábcsontjai alapján alkalmazkodott a sziklás talajon való járáshoz, inkább az ujjain járt, mint a kontinensen élő nagyobb rokona, a H. antiquus. A többi leletei beomlott partvidéki barlangokból származnak.

A krétai törpevíziló mintegy 1,5-2 méter hosszú és nem egészen 1 méter magasságú állat volt, kisebb mint a máltai Hippopotamus melitensis, de körülbelül 20%-kal nagyobb, mint a ciprusi törpe víziló (Hippopotamus minor). Két alfaja ismert, a Hippopotamus creutzburgi creutzburgi és a valamivel kisebb termetű Hippopotamus creutzburgi parvus.

Feltehetően a Hippopotamus antiquustól származik amelynek Krétára került populációja az élettér csökkenésére és az izolációra, más nagy méretű emlősökre hasonlóan, törpenövéssel reagált.

ForrásokSzerkesztés

  • Boekschoten, G.J. & Sondaar, P.Y. (1966): The Pleistocene of the Katharo basin (Crete) and its Hippopotamus. Bijdragen tot de Dierkunde 36: 17-44.
  • van der Geer A., Lyras G., de Vos J., Dermitzakis M., (2010): Evolution of Island Mammals: adaptation and Extinction of Placental Mammals on Islands. Oxford: Wiley
  • Kuss, S.E., (1975): Hippopotamus creutzburgi parvus n. ssp., ein pleistozänes Zwergflusspferd von der Insel Kreta. Ber. Naturf. Ges. Freiburg i. Br. 65:5-23
  • Evans, Arthur: The Early Nilotic, Libyan and Egyptian Relations with Minoan Crete in The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland Vol. 55, Jul. - Dec., 1925 (Jul. - Dec., 1925), pp. 199–228
  • A. van der Geer, G. Lyras, J. de Vos, M. Dermitzakis: Evolution of Island Mammals: Adaptation and Extinction of Placental Mammals on Islands, John Wiley & Sons, 2011

FordításSzerkesztés