Kralován

település Szlovákiában

Kralován (szlovákul Kraľovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. A 20. század elején nevét Vágkirályházára magyarosították. 2011-ben 458 lakosából 442 szlovák volt.

Kralován (Kraľovany)
Kraľovany MF3.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rang község
Első írásos említés 1365
Polgármester Miloš Had
Irányítószám 027 51
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség430 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület18,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kralován (Szlovákia)
Kralován
Kralován
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 19° 07′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 19° 07′ 40″
Kralován weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kralován témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 18 km-re délnyugatra a Vág jobb partján az Árva folyó torkolatánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település első említése 1241-ben "Kiralyihaza" néven történt, amikor IV. Béla király a tatárok elől menekülve a Vág és az Árva folyók találkozásánál kíséretével megpihent. A korabeli források szerint a későbbi falu erről az eseményről kapta a nevét. A falu létezéséről 1363-ban történik az első említés abban az oklevélben, melyben a Szucsány és Rózsahegy közötti út menti településként szerepel. 1420-ban királyi birtokként Árva várának tartozéka. Később a Thurzó család szerzi meg a birtokot, 1596-ban és 1607-ben már az itteni halastó a család tulajdonaként szerepel. A település sajátos módon adózott, lakói ugyanis természetben, hallal fizettek adót. A vágvölgyi település a tutajosok egykori kiindulóhelye volt. A Turzók a tutajozás után fizetett vámból is nagy haszonra tettek szert. 1625-ben 14 családban 70 lakos élt a községben. 1647-től malom és fűrésztelep működött a faluban. A lakosság legnagyobb része a tutajozásból és favágásból élt. 1715-ben 32 család élt itt 160 lakossal. Első iskolája 1810-ben épült, a helyén ma a templom áll. A tutajozás lényegében egészen a 20. század közepéig folyt. 1828-ban 59 házában 416 lakos élt.

Vályi András szerint "KRALOVÁN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája, Vág vize mellett, szűk határja soványas, vagyonnyia selejtesek, lakosai fával való kereskedésből élnek, itten foly öszve Árva vize, Vág vizével."[2]

Fényes Elek szerint "Kralován, tót falu, Árva vm., a Vágh jobb partján, hol t. i. az Árva vize bele ömlik: 1 kath., 406 evang., 9 zsidó lak. Fekszik igen magas hegyek között. Van vendégfogadó, 6 5/8 sessiója, roppant erdeje, mellyben medvét, őzet lőhetni; és egy nevezetes kikötőhelye, hol minden árvai szálhajó megáll. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg."[3]

A település fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rózsahegy-Kralován, majd a Kralován-Árvaváralja vasútvonal megépülése, mely fontos közlekedési csomóponttá tette. 1910-ben 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

2001-ben 469 lakosából 455 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Evangélikus temploma a korábbi iskola helyén 1913-ban épült.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés