Kralováni Kralovánszky Alán (Budapest, 1929. november 13.Budapest, 1993. október 7.) régész, muzeológus. Felesége Éry Kinga régész, antropológus.

Kralovánszky Alán
Született 1929. november 13.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1993. október 7. (63 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Éry Kinga
Foglalkozása régész
Tisztsége múzeumigazgató (1993–1999, Magyar Nemzeti Múzeum)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1993 1993
Előd Fodor István
Utód Gedai István
SablonWikidataSegítség

Élete Szerkesztés

Kralovánszky Gyula és Pekáry Katalin fia. A budapesti Érseki Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1955-ben régész és muzeológus diplomát szerzett. 1957-ben a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatójának nevezték ki, de még ebben az évben koholt vádak alapján nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban rehabilitálták, ettől kezdve tudományos pályája töretlen. A doktorátus megszerzése (1964) után a székesfehérvári István Király Múzeumba került, ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett az Árpád-kori bazilika feltárásában.

1974-től a veszprémi Bakony Múzeum igazgatójaként és tudományos munkatársaként a veszprémi vár romjainak feltárását vezette, szintén kimagasló eredményekkel. 1983-tól halálig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, melynek 1993-ban főigazgatója lett, de még abban az évben elhunyt.

Fő szakterülete, a középkori régészet mellett foglalkozott a régészeti antropológia módszertanával és a középkori magyar várostörténettel. Kutatási eredményeiről mintegy száz publikációja jelent meg. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között megkapta a Kuzsinszky Bálint-emlékérmet, a Móra Ferenc-díjat, illetve az 1956-os forradalom emlékének ápolásáért a Nagy Imre-emlékplakettet. (Ő tárta fel 1989-ben a budapesti Új Köztemetőben több forradalmár, köztük Nagy Imre miniszterelnök sírját.)

Főigazgatóként fővárosunkban született első Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert születésének 100. évfordulója évében, 1993. szeptember 22-én ő nyitotta meg Szentágothai Jánossal a Magyar Nemzeti Múzeumban Nobel-díjasaink első, s azóta állandóvá lett kiállítását, amely az ő emlékének hirdetője is.

Kralovánszky Alán sírja a budapesti Fiumei Úti Sírkertben található.

Főbb művei Szerkesztés

  • A Közép-Duna-Medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter; szerk. Fehér Géza, Éry Kinga, Kralovánszky Alán; Akadémiai, Bp., 1962 (Régészeti tanulmányok)
  • A Bakonycsernye-Ubald pusztai középkori leletekről; István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei C. 4-5.)
  • Székesfehérvár évszázadai, 1-4.; szerk. Kralovánszky Alán; István király Múzeum, Székesfehérvár, 1967–1979
  • A székesfehérvári középkori bazilika; átdolg., bőv. kiad.; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1968 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
  • Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém – Vár u. 29. Dubniczay-ház, Veszprém – Szt. Miklós-templom, Taliándörögd – Szt. András-templom feltárásainak dokumentumai a feltáró hagyatékából; szerk. Regenye Judit; Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság–Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre, Veszprém, 2000
  • Balassa László–Kralovánszky Alán: Veszprém; 2. átdolg. kiad.; Panoráma, Bp., 2006 (Magyar városok)

Díjai, elismerései Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az ... évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
  • Szent-Györgyi Albert és a Magyar Nobeldíjasok. Írta és szerk. Nagy Ferenc. MTESZ. Bp., 1993