Krausz-ház (Szeged)
A Krausz-ház (szintén ismert nevén Szegedi Katolikus Ház) a szegedi belváros egyik legrégebbi épülete, a szegedi katolikus közösség életének egyik központja.
| Krausz-ház | |
| Szegedi Katolikus Ház | |
_2011-04-05.JPG) | |
| Az épület 2011-ben | |
| Település | Szeged |
| Cím | Dugonics tér 12 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1708 |
| Rekonstrukciók évei | 2002-2011 |
| Védettség | műemlék |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Tulajdonos | Katolikus egyház |
| Elhelyezkedése | |
 Krausz-ház
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 08′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 08′ 35″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krausz-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Krausz-ház 1708-ban épült,[1][2] így a szegedi belváros egyik legrégebbi épülete. A szegedi nagy árvíz előtt már mai formájához hasonlóan állt, 1879 áprilisában Krebsz Mihály tulajdonaként regisztrálták. A víz nem öntötte el ez épületet, mivel az a város legmagasabb pontjának közelében, a Palánk dombon foglal helyet. Mivel az épület túlélte az árvizet, így biztosnak tekinthető, hogy az épület utcafrontja szegedi belváros régi utcahálózatának egy kis darabját őrizte meg. Az árvíz után a Krausz-testvérek működtettek benne különböző vállalkozásokat és adták bérbe különböző célokra. 1880-tól étterem, 1883-tól szálloda működött benne. 1891-ben a Szegedi Ipari és Kereskedelmi Bank tulajdonába került, amely felújíttatta, ezzel az épület homlokzata elnyerte mai formáját. 1896-ban az épületet megvásárolta Engel Lajos, a Szegedi Napló tulajdonosa és itt rendezte be a városi lap szerkesztőségét. 1905-ben az épület hátulsó részét bővítették, hogy helyet teremtsenek a betűszedő műhely számára. A két háború között itt működött a József Attila Tiszta szívvel című költeményét 1925-ben megjelentető Szeged című újság szerkesztősége és nyomdája. (A költő, akit verséért eltávolítottak az egyetemről, a Krausz-házzal szemben kapott szobrot.)
1933-ban a szegedi belváros római katolikus közössége vásárolta meg az épületet. 1945-öt követően az épületet államosították, előbb óvoda, az egyetem hallgatói önkormányzata és újságjának szerkesztősége, majd a SZOT-iroda kapott benne helyet. Itt készült el a Tiszatáj című folyóirat első száma.[2] A katolikus egyház tulajdonjogát 1996-ban állították helyre. A katolikus közösség 2002-ben hozzákezdett az műemlékké nyilvánított épület renoválásához, amely csak igen vontatottan haladt. A tető javításakor derült ki, hogy az egész szerkezetet cserélni kell.[3] A ház homlokzatát évekig tartották felállványozva, majd óriásplakátokkal borították.[4] A renoválás 2011-ben ért véget.
Napjainkban az épület a katolikus közösség tulajdona. Az épületben vendégszobák, rendezvényterem és szemináriumi helységek találhatóak. Az épület nyilvános részében működik az egyetemi lelkészség, illetve az egyház egyik alapítványa által üzemeltetett Millenniumi Kávéház.
Források szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Krausz-ház témájú kategóriát.- kathaz.hu (magyar nyelven). Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
- Csongrád megyei örökségtár – Szeged (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
- Dombai Tünde: Újjászületett a szegedi Katolikus Ház (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Átadták a felújított Katolikus házat Szegeden (magyar nyelven). Szent István Rádió, 2011. március 30. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
- ↑ a b Átadták a felújított Katolikus házat Szegeden (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 5.)
- ↑ Átépítik a szegedi Katolikus Házat (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2005. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
- ↑ Két éve tart a Dugonics téri katolikus ház felújítása (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
