Wikipédia

Kray István

(1887–1967) jogász, sportvezető, politikus

Báró krajovai és topolyai Kray István Miksa József (Lőcse, Szepes vármegye, 1887. december 18.[1] – Budapest, 1967. június 21.)[2] keresztény párti országgyűlési képviselő, a legitimizmus képviselője, 1931-től a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke.

báró krajovai és topolyai Kray István
Született1887. december 18.
Lőcse, Szepes vármegye
Elhunyt1967. június 21. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Házastársaalsó- és felsőruzsbachi Matavovszky Marianne (1889-1970)
Foglalkozásajogász, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
SírhelyeFarkasréti temető (7/4-1-91)
A Wikimédia Commons tartalmaz báró krajovai és topolyai Kray István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

A köznemesi származású Kray család sarjaként született 1887-ben. Apja idősebb báró Kray István (1850-1932),[3] a szegedi királyi Táblabíróság elnöke, anyja mérki Piller Margit (1863–1930)[4] úrnő volt. Apai nagyszülei Kray Miksa (1815–1897), szepesi főjegyző és márkus és batizfalvi Máriássy Ottilia (1814–1890) voltak, akik Csontfalván laktak.[5] Az anyai nagyszülei mérki Pillér József (1826–1881), 1848-as honvéd hadnagy, sárosi alispán, árvaszéki jegyző, és semsei Semsey Anna (1835–1899) voltak.[6][7] A Kray család bárói ága 1852-ben kihalt, de báró Kray Pál (1735-1804) nagybátyjától, Kray Jakabtól származó nemesi ágat, idősebb Kray István személyében IV. Károly (1916–1918) 1918 április 19.-én báróságra emelte, és adományozta a család másik ágának a "krajovai és topolyai" nemesi előneveket.[8]

 
Sírja a Farkasréti temetőben

1914-ben Bécsben előbb fogalmazó, majd titkár lett a kabinetirodán. Kray István a háborúban, a kiváló báró Kray Pál tábornagynak nevét viselő 67-ik gyalogezred tartalékos hadnagyaként vett részt és mint IV. Károly titkára, az ő kíséretében járta végig az összes frontokat. IV. Károlynak egyik legmeghittebb bizalmasa volt és hűséggel ki is tartott mellette a király száműzetése után is. 1923-ban a népjóléti minisztériumban osztálytanácsossá nevezték ki, de erről az állásáról lemondott, amikor 1926-ban boldogfai dr. Farkas Tiborral szemben a zalaegerszegi kerület képviselőjévé választották az Egységes Párt – hivatalosan: Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt – programjával. Farkas Tibor többször emelte fel a hangját az akkori kormány ellen, a legitimista elveit és a király jogait védelmezve. A kormány számára, Kray egy sokkal rugalmasabb és könnyebben kezelhetőbb egyénnek bizonyult, és ezért a kormány őt támogatta Tiborral szemben. Bethlen István miniszterelnök beavatkozott; Zalaegerszegre utazott a választások első ciklusa előtt és beszédet tartott az Arany Bárány szálloda előtti téren, amellyel Krayt támogatta.

Röviddel utóbb újra választási harcban állott Farkas Tiborral, mert a közigazgatási bíróság megsemmisítette mandátumát, de ekkor is ő maradt a győztes. Legitimista meggyőződését pártjában is mindig hangoztatta s ebből a meggyőződéséből fakadt Gömbös Gyulának honvédelmi államtitkárrá való kinevezésekor (1928. szeptember) az az elhatározása, hogy kilép a pártjából, mert attól tartott, hogy Gömbös szerepe a kormányban a szabad királyválasztó irányzat felújítását jelenti. Mikor azonban ez aggodalma alaptalanságáról meggyőződött, visszatért ugyan a kormány táborába, de most már nem az egységes párthoz, hanem a keresztény gazdasági párthoz csatlakozott és ennek a programjával választották meg 1931-ben Zalaegerszeg képviselőjévé.

Házassága és gyermekei szerkesztés

Lőcsén, 1912. április 3-án vette feleségül alsó- és felsőruzsbachi Matavovszky Marianne (*Szepesszombat, 1889. május 27.–†Budapest, 1970. szeptember 4.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei dr. Matavovszky Aladár (1859-1936), kúriai bíró és Újfalussy Anna voltak.[10] A házasságukból három leány- és egy fiúgyermek született.

MLSZ elnök szerkesztés

1931. januárban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) legutóbbi rendes közgyűlésén az egyesületeket reprezentáló alszövetségek összessége nagy lelkesedéssel hagyta ki az MLSZ új elnökségéből azokat, akik tüneményes gyorsasággal kerültek a díszes tisztségekbe és a közgyűlés a kihagyottakat kicserélte olyanokkal, akiknek működéséhez a futball több reménységet fűzhetett. Az elnöki tisztséget, melyet akkor Dréhr Imre töltött be, betölthetetlenül hagyták azzal a célzattal, hogy a magyar társadalombiztosítás felépülésében hatalmas munkát kifejtő, nagy elfoglaltságú elnök helyébe olyan elnököt válasszanak, aki a csaknem romokban heverő futballsport újjáépítése körül szerezzen nemcsak magának, hanem az új vezetőségnek is maradandó érdemeket. A választás nagyszerűen sikerült. Az elnökválasztó közgyűlésen az MLSZ egyhangú lelkesedéssel választotta elnökké báró Kray Istvánt (1930-1932), az eddigi társelnököt. Kray István személyében a MLSZ a sportért lelkesedő, szolgálatkész, agilis és a sporttársadalom minden rétegében szeretetnek örvendő, őszinte és nyíltszívű elnököt kapott, aki bizonyára meg fogja oldani azokat a nehéz problémákat, amelyek megvalósítása elődeinek nem sikerült.

Művei szerkesztés

  • A Kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt. Epizódok és jellemképek I. Ferenc József és IV. Károly királyokról; szerzői, Bp., 1935
  • Nikodémus. Elbeszélés Krisztus urunk korából; Korda, Bp., 1941

Kitüntetései, elismerései szerkesztés

  • Az aranygyapjas rend címernöke, a II. polgári hadi érdemkereszt, a polgári érdemrend tulajdonosa. A bajor Szent Mihály és a porosz Korona-rend lovagkeresztese.
  • A szász Albrecht- és a würtembergi Korona-rend, valamint a II. o. Vaskereszt tulajdonosa.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ familysearch.org Kray István születési bejegyzése
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Kray István
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idd. Kray István
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idd. Kray Istvánné Piller Margit
  5. ↑ familysearch.org idd. Kray istván születési bejegyzése
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pillér József
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pillér Józsefné Semsey Anna
  8. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 402. oldal
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kray Istvánné Matavovszky Marianne gyászjelentése
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Matavovszky Aladár gyászjelentése

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kray István témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kray_István&oldid=26758860”