Főmenü megnyitása

Krecsányi Ignác (Margitta, 1844. március 31.Budapest, 1923. december 13.) színész, színigazgató. Nővére Krecsányi Sarolta operett énekesnő, húga Krecsányi Katalin színművésznő, énekesnő, színigazgató, öccse Krecsányi Kálmán budapesti rendőrfőkapitány-helyettes, nevelt leánya Krecsányi Veron színésznő.[1]

Krecsányi Ignác
Krecsányi Ignác az 1860-as években
Krecsányi Ignác az 1860-as években
Életrajzi adatok
Született 1844. március 31.
Margitta
Elhunyt 1923. december 13.
(79 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Származás magyar
Házastársa Kiss Veron
Gyermekei Krecsányi Veron
A Wikimédia Commons tartalmaz Krecsányi Ignác témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Krecsányi Ignác 1844. március 31.-én született Margittán. Pályáját 1863-ban a Budai Népszínházban Molnár Györgynél színészként kezdte. 1868-1873 között az Athenaeum Nyomdánál mint korrektor és revizor dolgozott.

1873-ban lett színigazgató. Nemzetiségi és kétnyelvű városokban játszott, főbb állomásai Pozsony, Fiume, Kassa, Temesvár, Debrecen, Arad, Buda voltak; főleg a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken.

1875-ben vette feleségül Kiss Veront, (Arad, 1855. szeptember 8. – Budapest, 1936. november 15.) aki népszínmű-énekesnő volt és 1873-tól szerepelt Krecsányi Ignácnál és 1883-ban Budán, a Krisztinavárosi Színkörben tartotta az első sikeres nyári évadot.

Rátermett direktor volt, kitűnő érzékkel rendelkezett, felkarolta és szerződtette a fiatal tehetségeket.

Az ő társulatánál kezdett Somló Sándor, Beregi Oszkár, Medgyaszay Vilma, Környey Béla is; Anday Blanka egy időben ugyancsak az ő társulatát erősítette. Shakespeare-től Ibsenig és Hauptmannig, klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek műsorában, repertoárjába tartozott nemcsak a Bánk Bán, de Az ember tragédiája is. Különösen nevezetes volt 1903-ban Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámájának ősbemutatója a Budai Színkörben.

Operaelőadásokat is rendszeresen tartott, Wagner műveit (Tannhäuser, Lohengrin, A bolygó hollandi) vidéken ő mutatta be először.

1914-ben fejezte be elismert, sikeres pályáját, Budapesten, 1923. december 13-án érte a halál.

Főbb szerepeiSzerkesztés

  • Rákóczi (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
  • Iskarioth (Váradi A.)
  • Dózsa (Jókai Mór), Viola (Szigeti J.)

Főbb munkáiSzerkesztés

  • A magyar színészet térfoglalása Budán 1883-ban (Temesvár, 1910)
  • Régi dolgok – régi színészetről (Temesvár, 1914)

Működési adatokSzerkesztés

IgazgatókéntSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budapest Főváros Levéltára. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés