Krecsányi Ignác

magyar színész

Krecsányi Ignác (Margitta, 1844. március 31.Budapest, 1923. december 13.) színész, színigazgató. Nővére Krecsányi Sarolta operett énekesnő, húga Krecsányi Katalin színművésznő, énekesnő, színigazgató, öccse Krecsányi Kálmán budapesti rendőrfőkapitány-helyettes, nevelt leánya Krecsányi Veron színésznő.[1]

Krecsányi Ignác
Krecsányi Ignác az 1860-as években
Krecsányi Ignác az 1860-as években
Életrajzi adatok
Született 1844. március 31.
Margitta
Elhunyt 1923. december 13.
(79 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Származás magyar
Házastársa Kiss Veron
Gyermekei Krecsányi Veron
A Wikimédia Commons tartalmaz Krecsányi Ignác témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Krecsányi Ignác 1844. március 31.-én született Margittán. Pályáját 1863-ban a Budai Népszínházban Molnár Györgynél színészként kezdte. 1868-1873 között az Athenaeum Nyomdánál mint korrektor és revizor dolgozott.

1873-ban lett színigazgató. Nemzetiségi és kétnyelvű városokban játszott, főbb állomásai Pozsony, Fiume, Kassa, Temesvár, Debrecen, Arad, Buda voltak; főleg a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken.

1875-ben vette feleségül Kiss Veront, (Arad, 1855. szeptember 8. – Budapest, 1936. november 15.) aki népszínmű-énekesnő volt és 1873-tól szerepelt Krecsányi Ignácnál és 1883-ban Budán, a Krisztinavárosi Színkörben tartotta az első sikeres nyári évadot.

Rátermett direktor volt, kitűnő érzékkel rendelkezett, felkarolta és szerződtette a fiatal tehetségeket.

Az ő társulatánál kezdett Somló Sándor, Beregi Oszkár, Medgyaszay Vilma, Környey Béla is; Anday Blanka egy időben ugyancsak az ő társulatát erősítette. Shakespeare-től Ibsenig és Hauptmannig, klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek műsorában, repertoárjába tartozott nemcsak a Bánk Bán, de Az ember tragédiája is. Különösen nevezetes volt 1903-ban Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámájának ősbemutatója a Budai Színkörben.

Operaelőadásokat is rendszeresen tartott, Wagner műveit (Tannhäuser, Lohengrin, A bolygó hollandi) vidéken ő mutatta be először.

1914-ben fejezte be elismert, sikeres pályáját, Budapesten, 1923. december 13-án érte a halál.

Főbb szerepeiSzerkesztés

  • Rákóczi (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
  • Iskarioth (Váradi A.)
  • Dózsa (Jókai Mór), Viola (Szigeti J.)

Főbb munkáiSzerkesztés

  • A magyar színészet térfoglalása Budán 1883-ban (Temesvár, 1910)
  • Régi dolgok – régi színészetről (Temesvár, 1914)

Működési adatokSzerkesztés

IgazgatókéntSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budapest Főváros Levéltára. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés