Kremmer Dezső
Kremmer Dezső (Keszthely, 1879. május 22. – Budapest, Józsefváros, 1926. június 17.)[3] könyvtáros, helytörténész, irodalomtörténész, 1919-től 1926-ig a Fővárosi Könyvtár igazgatója.
| Kremmer Dezső | |
| Született | 1879. május 22.[1] Keszthely |
| Elhunyt | 1926. június 17. (47 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1919 – 1926 | |
| Előd | Madzsar József |
| Utód | Enyvvári Jenő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Kremmer István és Halász Róza fia. Jogi és filozófiai tanulmányokat végzett a Budapesti Tudományegyetemen, majd külföldi tanintézetekben képezte tovább magát. 1909-ben a Fővárosi Múzeum tisztviselője, 1915 szeptemberében pedig a Fővárosi Könyvtár alkalmazottja lett, ahol a Budapest Gyűjtemény kezelése mellett a referenszszolgáltatások osztályán dolgozott. A tanácsköztársaságot ellenezte, annak bukása után, 1919-ben a könyvtár vezetője lett, de hivatalos kinevezésére csak 1921 májusában került sor. Pályája során egyetemi magántanárként is oktatott. Sződligeten temették el. Felesége Belka Jolán volt.
Munkássága szerkesztés
Könyvtárvezetői munkája során egyfelől eltávolította a baloldali érzelmű alkalmazottakat, a radikális irodalomhoz való hozzáférést pedig korlátozta, másfelől igazgatása alatt gyarapodott a várostörténeti Budapest Gyűjtemény, a könyvtár állománya pedig számottevő tudományos és közművelődési állománnyal bővült, a fiókhálózat népkönyvtári jellege erősödött.
Könyvein kívül közel száz cikke jelent meg folyóiratokban (Magyar Géniusz, Népművelés, Új Élet, Könyvtári Szemle, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Élet, Pesti Napló, Vasárnapi Szemle). Elsősorban a főváros múltját, Buda és Pest középkori, kora újkori művelődés- és irodalomtörténetét tanulmányozta. A székesfőváros grafikai ábrázolásainak gyűjtésével is foglalkozott, és e témakörben két kiállítást is szervezett (1922, 1925). Jelentős irodalomtörténeti munkája Apáczai Csere Jánosról 1911-ben kiadott monográfiája. Németből lefordította és 1912-ben Szerelem az élők világában címmel kiadta Wilhelm Bölsche szaporodásbiológiai és -élettani munkáját.
1921-ben alapító tagja volt a Magyar Bibliophil Társaságnak, emellett részt vett történelmi, nyelvtudományi, ipar- és képzőművészeti társaságok tevékenységében is.
Főbb művei szerkesztés
- Magyar–olasz diákszótár. Budapest: (kiadó nélkül).
- Apáczai Cseri János élete és munkássága. Budapest: Politzer. 1911.
- Az első pesti festőiskola. Budapest: Korvin ny. 1914.
- A régi Buda és Pest könyvekben, képekben: A Magyar Bibliophil Társaság harmadik kiállításának katalógusa. Budapest: Amicus. 1922.
- Pest-Budát ábrázoló német metszetek. Budapest: Franklin ny. 1916.
- A magyar szépliteratúra virágoskertje: A Magyar Bibliophil Társaság 4. kiállításának, Budapest, 1925. szept.–okt. katalógusa. Budapest: (kiadó nélkül). 1925.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08806.htm, Kremmer Dezső, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1682/1926. folyószáma alatt.
Források szerkesztés
- Isoz Kálmán: Kremmer Dezső. Magyar Könyvszemle, XXXIII. évf. 3–4. sz. (1926) 426. o.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 710. o.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 1015–1016. o. ISBN 963-05-6612-5
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1246. o. ISBN 963-05-7746-1
- Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Beke Judit. Keszthely: Önkormányzat. 2010. arch Hozzáférés: 2019. február 21.