Kreutzer Lipót

(1867–1944) közgazdasági író, tanár, lapszerkesztő

Kreutzer Lipót, névváltozatai: Kreuczer, Kreuzer (Torna, 1867. november 13.Budapest, Erzsébetváros, 1944. július 14.)[1] közgazdasági író, újságíró, tanár.

Kreutzer Lipót
Született 1867. november 13.
Torna
Elhunyt 1944. július 14. (76 évesen)
Budapest VII. kerülete
Álneve Fabula János
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Halál okaagyvérzés
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Kreutzer Mátyás és Galitzenstein Mária (1838–1905)[2] fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Budapesti Tudományegyetemen jogi doktorátust és tanári diplomát szerzett. Kilenc évig tisztviselőként a Luiza-malomban dolgozott, majd a Budapesti Takarékpénztár levelező osztályának főnöke lett. 1895-től a Budapesti Kereskedelmi Akadémián könyvvitelt tanított. 1895. március 1-jétől a Magántisztviselők Lapját Bálint Dezsővel együtt szerkesztette. 1902-ben kinevezték a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia tanárává. Később a Magántisztviselők Országos Szövetségének elnöke lett. Számos lap és folyóirat munkatársa volt. Fabula János álnéven tárcacikkeket is írt. Halálát agyvérzés okozta.

Házastársa Heisler Teréz Erzsébet volt, akivel 1901. szeptember 17-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] 1912-ben elváltak.[4]

Főbb művei szerkesztés

  • Svájc. Gazdasági és társadalmi képek (1902)
  • Tanulmányút (Kolozsvár, 1903)
  • Egy kongresszus tanulságai (Kolozsvár, 1904)
  • A legnagyobb kérdés. Jegyzetek az alkotmány válságról (Kolozsvár, 1905)
  • Magyar Jegybank (1908)
  • A munkaviszony a kereskedelemben (az MTA által Széchenyi-díjjal jutalmazott pályamű, 1912)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés