Križ Gornji

település Horvátországban

Križ Gornji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Tapalóchoz tartozik.

Križ Gornji
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségTapalóc
Jogállásfalu
Irányítószám43202
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség125 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 38″, k. h. 16° 46′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 38″, k. h. 16° 46′ 07″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Belovártól légvonalban 17, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli oldalának egyik magaslatán fekszik.

Története szerkesztés

A település Velika néven már a középkorban is létezett, plébániáját 1334-ben említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „ecclesia sancte crucis” néven. Ugyanezt a plébániát említik 1342-ben is. 1501-ben György nevű plébánosát említik „Georgius plebanus sancte crucis in Velyka” alakban.[2] Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta.

A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kriss” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kris” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kris” néven 46 házzal, 249 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 296, 1910-ben 422 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 144 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
296 339 367 400 391 422 405 401 360 348 332 284 240 199 167 144

Nevezetességei szerkesztés

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma[7] középkori eredetű. A gótikus épületet 1735-ben barokk stílusban építették át. 1771-ben, 1842-ben és 1889-ben megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb, négyszögletes szentéllyel, melyhez északról csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll, gúla alakú toronysisak fedi. A templom az átépítések ellenére sokat megőrzött a középkori épületből. Megmaradt a falak középkori szerkezete és a csúcsíves ablakok is. A templom a falun kívül északnyugatra áll, körülötte található a falu temetője. A templomhoz hasonlóan a temetőt is a középkor óta folyamatosan használják.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés