Főmenü megnyitása

Kriza János

néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28.Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyben unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1861-től haláláig.

Kriza János
Az erdélyi unitáriusok püspöke
KrizaJanosEKT.jpg

Született 1811. június 28.
Nagyajta
Elhunyt 1875. március 26. (63 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1861. július 1. – 1875. március 26.
Előző püspök
Következő püspök
Székely Sándor
Ferencz József
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriza János témájú médiaállományokat.
Emlékplakett Nagyajtán

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Kriza János unitárius püspök (1811–1875)

Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte, a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron majd 1829-től Kolozsváron járta. Ugyanott végezte 1833-ban a bölcseletet és teológiát. 1833–35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta. Megtanult németül, angolul és franciául, buzgó munkása volt az 1830-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihállyal megindítója a kis kör Viola, később Remény című folyóiratának.

1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték és Berlinben főleg bölcseleti, s hitoktatói tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért; azonban máj- és lépbetegsége miatt, csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalta el papi hivatalát, az 1840. évi bölöni zsinaton szentelték fel.

A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta, a Kisfaludy Társaságnak 1863-ban rendes tagja lett. 1861. július 1-jén a tordai zsinaton püspöknek választották.

Leszármazottja Kriza Ákos miskolci polgármester.[1]

MűveiSzerkesztés

 
Kriza János sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben
  • Erőhatósság a keresztény vallástanító főtulajdona. Zsinati beszéd, melyet az unitáriusoknak a nemes Sepsi- és Miklósvárszéki egyházvidékben Bölönben összesereglett zsinati közgyűlése előtt tartott 1840. augusztus 28-án a papi kerületek megvizsgálására kirendelt akkori elnök … Kolozsvár1841.
  • Ima H.-Szentmárton Gedő József koporsója mellett Kolozsvárott Kolozsvár, 1855. augusztus 30.
  • Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. Kolozsvár, 1863. (Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról) A munka gróf Mikó Imre áldozatkészségével jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Ism. Egyet. Philol. Közlönyv XVII. 197., 202. 1., Pester Lloyd 1863. 43. sz., Nyelvtudom. Közlemények V. 475. 1. Angolul a 20 népmese: Henry Jones és Lewis Kropf, Te Volks-Tales of the Magyars. London, 1889.)
  • Zsinati beszéd Szént-Gericzén… 1865. U. ott.
  • Egyházi beszéd és ima az abrudbányai templom felavatásakor. U. ott, 1865.
  • Egyházi beszéd a verespataki templom felavatásakor. U. ott, 1866.
  • Zsinati beszéd. Tordán 1868. U. ott.
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Szerkeszti és kiadja Arany László és Gyulai Pál. Budapest, 1882. (III. kötet. Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonneműek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób.)
  • Kriza költeményei. Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy Társaság. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXVIII., M. Szemle 8. sz., Vasárnapi Ujság 6. sz., Élet 556. 1., Kisfaludy Társaság évlapjai XXVIII.)
  • A keresztény vallás elemei kérdésekben és feleletekben. Kolozsvár, 1891. (5. kiadás.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés