Kulcsár Szabó Ernő

irodalomkritikus, egyetemi tanár, 1950-
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 28.

Kulcsár Szabó Ernő (Debrecen, 1950. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kritikatörténet és a kultúratudomány neves kutatója. 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete igazgatójává nevezték ki. Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész édesapja.

Kulcsár Szabó Ernő
Született1950. március 27. (74 éves)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKulcsár-Szabó Zoltán
Foglalkozásairodalomtörténész,
kritikus,
egyetemi tanár
KitüntetéseiSzéchenyi-díj
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1968-ban érettségizett, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) magyar–német szakára, ahol 1973-ban szerzett tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után a KLTE magyar irodalomtörténeti tanszékének tudományos munkatársa lett, majd 1974-ben átkerült az Országos Széchényi Könyvtárhoz, itt az Új Könyvek című kiadványának szerkesztőjeként dolgozott 1978-ig. Ezt követően rövid ideig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1979-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetéhez került, tudományos munkatársi beosztásban. Ezenkívül 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar irodalomtörténeti tanszékén kezdett el oktatni, majd 1984 és 1988 között a Bayreuthi Egyetem általános irodalomtudományi tanszékénél is dolgozott.

1988-ban visszatért az ELTE-re, ahol 1990-től az összehasonlító és világirodalmi tanszékének docenseként dolgozott tovább. Szintén 1990-ben távozott az MTA Irodalomtudományi Intézetéből, miután a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki (az egyetemen 1989-ben kezdett el oktatni). 1990-től a Literatura irodalomelméleti folyóirat felelős szerkesztője.1995-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2000-ben távozott Pécsről. 2006-ban az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezenkívül 1996 és 2005 között a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető professzora is volt. 2002-ben pedig az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára lett.

1986-ban védte meg az irodalomtudományok kandidátusi értekezését, 1994-ben pedig az MTA doktora lett. 1995-ben habilitált, később megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Korábban már a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Magyar Irodalomtudományi Bizottság tagja lett, utóbbinak 1997 és 2003 között elnöke is volt. 2007-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetemi tanári kinevezéseket véleményező kollégiumának elnöki tisztségével bízták meg.

Kutatási területei a 20. század magyar és német irodalma, valamint irodalomelmélete, illetve a hermeneutika, a modern kritikatörténet és a mediális kultúratudomány. Kidolgozta a 20. századi magyar költészettörténet új koncepcióját, valamint vezetője volt a magyarországi hermeneutika és a recepcióesztétika önálló irányzattá történő fejlesztésének.

Irodalmi közéleti pályafutása

szerkesztés

1979-ben a Kortárs című lap kritikai rovatvezetője lett, itt 1984-ig dolgozott. A Magyar Írószövetség tagja is lett, itt 1978 és 1983 között a József Attila Kör vezetőségi tagja volt. 1996-ban a Magyar Filológiai Társaság végrehajtó-bizottsági tagjává választották.

1989 és 1999 között a Literatura című irodalomtudományi szakfolyóirat felelős szerkesztője, 2000 és 2006 között pedig szerkesztőbizottságának elnöke volt. Ezenkívül berlini időszakában a Berliner Beiträge zur Hungarologie főszerkesztőjeként is dolgozott. 2007-ben az Irodalomtörténet főszerkesztője lett.

Kiterjedt munkássága van a kortárs magyar irodalom kritikai feldolgozása tekintetében.

Díjai, elismerései

szerkesztés

Főbb publikációi

szerkesztés
  • A zavarba ejtő elbeszélés (1984)
  • Műalkotás – szöveg – hatás (1986)
  • A magyar irodalom története 1945–1991 (1993)
  • Az új kritika dilemmái (1994)
  • Történetiség – megértés – irodalom (1995)
  • Esterházy Péter (1996)
  • Beszédmód és horizont (1996)
  • A megértés alakzatai (1998)
  • Irodalom és hermeneutika; Akadémiai, Bp., 2000
  • Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás; szerk. Józan Ildikó, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Irodalomelmélet)
  • Identitás és kulturális idegenség; szerk. Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Irodalomelmélet)
  • Történelem, kultúra, medialitás; szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szirák Péter; Balassi, Bp., 2003
  • Szöveg, medialitás, filológia. Költészettörténet és kulturalitás a modernségben; Akadémiai, Bp., 2004
  • Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet; szerk. Fehér M. István, Kulcsár Szabó Ernő; Osiris, Bp., 2004 (Osiris könyvtár Irodalomelmélet)
  • Turczi István: Áthalások; A techné "hangja" c. kísérőesszét írta Kulcsár Szabó Ernő; Palatinus, Bp., 2007
  • Megkülönböztetések. Médium és jelentés az irodalmi modernségben (2010)
  • Geschichte der ungarischen Literatur. Eine historisch-poetologische Darstellung; szerk. Kulcsár Szabó Ernő; de Gruyter, Berlin–Boston, 2013

Az interneten

szerkesztés
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 757. o.
  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 644. old., ISSN 1787-288X
  • Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
  • Szakmai életrajz az ELTE honlapján
  • A hermeneutika vonzásában. Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára; szerk. Bónus Tibor et al.; Ráció, Bp., 2010
  • Hatástörténések. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. születésnapjára; szerk. Bónus Tibor et al.; Ráció, Bp., 2020
  1. Köszöntőt mond Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, az előadót Margócsy István egyetemi docens méltatja.