Kölpény

település Szerbiában, a Vajdaságban, Petrőc községben
(Kulpin szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 16.

Kölpény (szerbül Кулпин / Kulpin, szlovákul Kulpín) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Petrőc községben.

Kölpény (Кулпин / Kulpin)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Kölpény címere
Kölpény címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségPetrőc
Rangfalu
Irányítószám21472
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség2775 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület36,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 03″, k. h. 19° 35′ 13″45.400800°N 19.586900°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 03″, k. h. 19° 35′ 13″45.400800°N 19.586900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölpény témájú médiaállományokat.

Újvidéktől 25 km-re északnyugatra, Petrőc északi szomszédjában fekszik.

Története

szerkesztés

Kölpény (Kulpin) a varég normannok Kölpény törzsének nevét viselő település, nevét már Anonymus is megemlítette elbeszélésében. Kölpény az egykori Bács-Bodrog vármegye egyik legrégibb települése, mely népes település lehetett már IV. Béla király idejében is.

Kölpény neve már 1193-ban szerepelt Culpen néven.

1345-1348. között Kurpee, 1418-1442-ben pedig Kwlpy alakban említették.

1232-1270. körül IV. Béla király adományozta a települést a Csák nemzetségből származó Pós (Pows) fia (Pósfi Ugrin) őseinek.

1345-ben Pósfi Ugrin fia, Miklós mester birtoka volt, melynek egynegyed részét Mihály fiának comes Stephanusnak ajándékozta szolgálatai elismeréséül, a másik kétharmad rész pedig Alpári Pongrácz fiai Bertalan, István és Demeter kapták meg.

1418-ban az Újlakiaké, Újlaki Imre birtoka volt.

1442-ben pedig Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, székely- és temesi gróf birtoka volt.

A török korban a lakosság elmenekült, helyükre szerbek költöztek. Ekkor változott át neve is Kulpin-ra.

1554-ben a török defterek adatai alapján 3 ház állt a településen, 1570. körül 6 ház, 1590-ben pedig húsz adózó ház állt itt.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3578 3728 3742 3312 3226 3203 2976[2] 2775[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szlovákok 2116 71,10
Szerbek 634 21,30
Jugoszlávok 43 1,44
Cigányok 38 1,27
Horvátok 21 0,70
Magyarok 8 0,26
Montenegróiak 6 0,20
Ukránok 6 0,20
Csehek 1 0,03
Szlovének 1 0,03
Ruszinok 1 0,03
Németek 1 0,03
Macedónok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

A falu szülöttei

szerkesztés
  • Itt született Milan Michal Harminc (1869–1964) szlovák építész
  • Itt született 1830-ban Brankovics György magyarországi szerb ortodox pap, 1882-től temesvári görög keleti püspök, 1890-től karlócai metropolita, valóságos belső titkos tanácsos, mecénás.