Kulturális antropológia

A kulturális antropológia az antropológia (embertan) egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szociokulturális antropológiának is nevezik.

A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.

A szakantropológiák közé tartoznak: vizuális antropológia, alkalmazott antropológia, ökológiai antropológia, vallásantropológia, történeti antropológia, politikai antropológia, gazdasági antropológia, akcióantropológia, orvosi antropológia.

Magyarországon hagyományosan a néprajz felelt meg legjobban a modern angolszász indíttatású kulturális antropológiának, ezért a kulturális antropológiai szempontú kutatásokkal sokáig a néprajz keretei között foglalkoztak. Ma már azonban a kettőt teljesen különálló tudományként gyakorolják.

Magyarországon többek között a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékén, az ELTE-TáTK Kulturális Antropológia Tanszékén, illetve a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén lehet tanulni kulturális antropológiát. Emellett számos felsőoktatási intézményben végezhetők kulturális antropológiai kurzusok, előadások, szemináriumok. Jelen pillanatig a kulturális antropológia mind nappali, mind levelező képzésben csak a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén végezhető önálló alapképzési (BA) és önálló mesterképzési (MA) szakként.

A kulturális antropológia tudományának jelentős képviselői

• Ruth Benedict
• Franz Boas
• Paul Bohannan
• James Boon
• Boglár Lajos
• James Clifford
• Mary Douglas
• Émile Durkheim
• E. E. Evans-Pritchard
• Raymond Firth
• Meyer Fortes
• James Frazer
• Clifford Geertz
• Arnold van Gennep
• Francis James Gillen
• Mark Glazer
• Jack Goody
• Dick Hebdige
• Alfred William Howitt
• Alfred L. Kroeber
• Edmund Leach
• Kunt Ernő
• Claude Lévi-Strauss
• Ralph Linton
• Robert H. Lowie
• Bronisław Malinowski
• Marcel Mauss
• R. Jon McGee
• Margaret Mead
• Lewis H. Morgan
• Alfred Reginald Radcliffe-Brown
• William Halse Rivers Rivers
• Renato Rosaldo
• Marshall D. Sahlins
• David M. Schneider
• Walter Baldwin Spencer
• Julian Steward
• Victor W. Turner
• Edward Burnett Tylor
• Richard L. Warms
• Leslie White
• Eric R. Wolf
• Sherry B. Ortner
• Arthur E. Imhof
• Ulf Hannerz
• William Foote Whyte

Kapcsolódó szócikkek

• Kultúra
• Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (Csíkszereda)

További információk

• Kulturális antropológia – folyóirat
• Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék honlapja
• Részlet Letenyei László: Kulturális antropológia c. könyvéből (Typotex Kiadó, 2012)
• A Magyar Honvédség afrikai szerepvállalása, a kultúrantropológusok lehetséges szerepe a műveletek során
• Antropológiai, etnológiai, kultúratudományi kislexikon (MEK)