Kumamoto prefektúra (japánul 熊本県, Hepburn-átírással Kumamoto-ken) Japán egyik közigazgatási egysége Kjúsú szigetén. A prefektúra központja Kumamoto városa.

Kumamoto prefektúra (熊本県, Kumamoto-ken)
A kumamotói várkastély
A kumamotói várkastély
Kumamoto prefektúra címere]]
Kumamoto prefektúra címere
Kumamoto prefektúra zászlaja]]
Kumamoto prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fa kámforfa
Virág kékvirágú tárnics
Madár mezei pacsirta
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
Sziget Kjúsú
Székhely Kumamoto
Kormányzó Ikuo Kabasima
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 732 644 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség244,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7404,14 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 47′ 23″, k. h. 130° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 32° 47′ 23″, k. h. 130° 44′ 29″
Elhelyezkedése Japán térképén
Elhelyezkedése Japán térképén
Kumamoto prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kumamoto prefektúra témájú médiaállományokat.
Kumamoto prefektúra térképe az önkormányzati határokkal

Földrajza szerkesztés

A Kumamoto prefektúra a négy nagy japán sziget legdélebbikének, Kjúsúnak a közepén helyezkedik el. Nyugatról az Ariake-beltenger és a prefektúrához tartozó Amakusza-szigetek határolják, északról Fukuoka és Óita, keletről Mijazaki, délről pedig Kagosima prefektúrákkal határos.

Területén található Japán legnagyobb aktív vulkánja, az 1592 m magas Aszo-hegy, melynek hatalmas, 120 km kerületű kalderája az egyik legnagyobb a világon.

A Kumamoto prefektúra területe nagyjából három részre osztható: az északin található az Aszo-hegy és a Kikucsi és Sirakava folyók. A délnyugati foglalja magába a Hitojosi-medencét, a nyugati pedig az Amakusza-szigeteket.

A prefektúra területének 21%-át foglalják el a nemzeti parkok: az Aszo Kudzsú és Unzen-Amakusza nemzeti park; a Kjúsú Csúó Szancsi és Jaba-Hita-Hikoszan természetvédelmi területek, valamint az Asikita Kaigan, Icuki Gokanosó, Kinpózan, Miszumi-Ójano Umibe, Okukuma, Sótaiszan, és Jabe Súhen prefekturális természeti parkok.

Városai szerkesztés

A Kumamoto prefektúrában 14 város található:

Története szerkesztés

A mai prefektúra túlnyomó részben a régi Higo tartomány területén fekszik, a mai beosztását a Meidzsi-korszakban nyerte el.

Korai történelem szerkesztés

Az ember legkorábbi nyomai a prefektúra területen legalább 30 000 évesek. Az utolsó eljegesedés utáni korai települések nyomait a Kikai kaldera 7300 évvel ezelőtti vulkanikus aktivitása fedte el. A Jajoi korszakban (i.e. 300 – i. sz. 300) elkezdték a rizs termesztését és korabeli vastárgyak és bronztükrök mutatják a helybeliek fémmegmunkálásban való jártasságát. A provincia területén mintegy 1300 kofun, i. sz. 3-7. századbeli megalitikus sír található, az összes japán kofun egynegyede. A Higo nevet először a 720-ban írt Nihon Soki említi. Miután a császárok kínai mintára bevezették a centralizált közigazgatást, Higót helytartók kormányozták.

Feudális korszak szerkesztés

 
A kumamotói várkastély a 19. sz. végén

A Heian-kor (794-1185) végétől kezdtek megerősödni a szamurájcsaládok. A központi hatalom meggyengült és az egész országra a feudális széttagoltság volt jellemző. A Higo tartományban a Kikucsi-klán bírt a legnagyobb hatalommal, egyéb jelentős családok voltak még az Aszo-, Kihara-, Morosima- és Szagara-klánok. A 15. századra a Kikucsi-uralom lehanyatlott és káosz lett úrrá a vidéken.

A Japánt újraegyesítő Tojotomi Hidejosi 1587-ben hódította meg Higót. Tokugava Iejaszu hatalomra jutása után a tartomány nagy része hívének, Kató Kijomaszának a kezére került; ő építtette 1607-ben Kumamoto várkastélyát is.

Kereszténység Japánban szerkesztés

A 16. században az Amakusza-szigeteken volt a katolikus térítés egyik központja; a sziget vezető családjai és a lakosság mintegy fele megkeresztelkedett és helyi kollégiumuk nyomdája legalább 12 japán nyelvű könyvet adott ki. A kereszténység betiltása után kitört simabarai felkelés Higo tartományt is érintette. A tilalom ellenére Amakuszán még 1805-ben is több mint 5000-en követték titokban a katolikus vallást.

A Szacuma-lázadás szerkesztés

 
A kumamotói vár védői a Szacuma-lázadás idején

1792-ben egy földrengés következtében hatalmas cunami sújtotta a partvidéket, 15 000 áldozatot követelve. A 2011-es szökőárig ez volt a legsúlyosabb cunami Japán történelmében.

A Meidzsi-korszak során átszervezték a közigazgatást, ekkor nevezték át a területet Kumamoto prefektúrára. A változások miatt elégedetlen szamurájok 1877-ben kirobbantották a Szacuma-lázadást. A felkelés lezajlásában döntő szerepet játszott a kumamotói vár ostroma, melyben a védők két hónapig kitartottak, míg a császári erők megérkeztek és megfutamították a lázadó szamurájokat.

A huszadik század szerkesztés

A második világháborúban több amerikai légitámadás is érte Kumamotót, a legsúlyosabban 1945. június 30-án a város egyharmada leégett és 300-an meghaltak.

1953 júniusában az Aszo vulkán kitörése és egyidejűleg áradások pusztítottak a prefektúrában, mintegy 500 ember halálát okozva.

1956-ban a prefektúra egyik városában, Minamatában írták le a környezetszennyezés okozta higanymérgezés súlyos formáját, a Minamata-betegséget.

Demográfia szerkesztés

A prefektúra összlakossága 1 812 255 fő, amivel a 23. helyen áll Japán közigazgatási egységei között. A népsűrűség 244,76 fő/km².

Látnivalók szerkesztés

 
A Naka-hegy krátere
  • Az Aszo-hegy a világ egyik legnagyobb aktív vulkánja
  • A kumamotói várkastély
  • A Szuizen-dzsi hagyományos japán kert
  • Az 1854-ben befejezett Cúdzsun-híd Japán legnagyobb kőből épült vízvezető hídja

Oktatás szerkesztés

A prefektúrában a következő egyetemek állnak a tanulni vágyó ifjúság rendelkezésére:

  • Kumamoto Egyetem
  • Kumamoto Prefekturális Egyetem
  • Kumamoto Gakuen Egyetem
  • Kumamoto Egészségtudományi Főiskola
  • Kjúsúi Betegápolói és Szociális Gondozói Egyetem
  • Kjúsúi Lutheránus Kollégium
  • Sokei Gakuen University
  • Szodzso Egyetem
  • Heiszei Zenekollégium
  • Kumamotoi Tokai Egyetem

Közlekedés szerkesztés

 
A Szuidzsen-dzsi park

Vasút szerkesztés

A Kumamoto prefektúrában az alábbi vasúttársaságok működnek:

  • Kyushu Railway Company, amely a Kumamoto városát is érintő, Hakata és Kagosima közötti sinkanszent, gyorsvasutat is működteti
  • Kumamoto Electric Railway
  • Kumagawa Railroad
  • South Aso Railway
  • Hisatsu Orange Railway

Repülőterek szerkesztés

A prefektúrának két repülőtere van, a Kumamoto Repülőtér és az Amakusza Repülőtér

Sport szerkesztés

A megyében három jelentős profi futballcsapat működik

  • Roasso Kumamoto a japán liga másodosztályában játszik
  • Blaze Kumamoto
  • Mashiki Renaissance Kumamoto, női futballcsapat

A legjelentősebb baseballcsapat a Kumamoto Golden Larks

Jegyzetek szerkesztés

  1. 統計調査課 - 熊本県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 24.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kumamoto Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés