Kumamoto prefektúra

Kumamoto prefektúra (japánul 熊本県, Hepburn-átírással Kumamoto-ken) Japán egyik közigazgatási egysége Kjúsú szigetén. A prefektúra központja Kumamoto városa.

Kumamoto prefektúra (熊本県, Kumamoto-ken)
A kumamotói várkastély
A kumamotói várkastély
Kumamoto prefektúra címere]]
Kumamoto prefektúra címere
Kumamoto prefektúra zászlaja]]
Kumamoto prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fakámforfa
Virágkékvirágú tárnics
Madármezei pacsirta
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
SzigetKjúsú
SzékhelyKumamoto
KormányzóIkuo Kabasima
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 732 644 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség244,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7404,14 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 47′ 23″, k. h. 130° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 32° 47′ 23″, k. h. 130° 44′ 29″
Elhelyezkedése Japán térképén
Elhelyezkedése Japán térképén
Kumamoto prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kumamoto prefektúra témájú médiaállományokat.
Kumamoto prefektúra térképe az önkormányzati határokkal

Földrajza szerkesztés

A Kumamoto prefektúra a négy nagy japán sziget legdélebbikének, Kjúsúnak a közepén helyezkedik el. Nyugatról az Ariake-beltenger és a prefektúrához tartozó Amakusza-szigetek határolják, északról Fukuoka és Óita, keletről Mijazaki, délről pedig Kagosima prefektúrákkal határos.

Területén található Japán legnagyobb aktív vulkánja, az 1592 m magas Aszo-hegy, melynek hatalmas, 120 km kerületű kalderája az egyik legnagyobb a világon.

A Kumamoto prefektúra területe nagyjából három részre osztható: az északin található az Aszo-hegy és a Kikucsi és Sirakava folyók. A délnyugati foglalja magába a Hitojosi-medencét, a nyugati pedig az Amakusza-szigeteket.

A prefektúra területének 21%-át foglalják el a nemzeti parkok: az Aszo Kudzsú és Unzen-Amakusza nemzeti park; a Kjúsú Csúó Szancsi és Jaba-Hita-Hikoszan természetvédelmi területek, valamint az Asikita Kaigan, Icuki Gokanosó, Kinpózan, Miszumi-Ójano Umibe, Okukuma, Sótaiszan, és Jabe Súhen prefekturális természeti parkok.

Városai szerkesztés

A Kumamoto prefektúrában 14 város található:

Története szerkesztés

A mai prefektúra túlnyomó részben a régi Higo tartomány területén fekszik, a mai beosztását a Meidzsi-korszakban nyerte el.

Korai történelem szerkesztés

Az ember legkorábbi nyomai a prefektúra területen legalább 30 000 évesek. Az utolsó eljegesedés utáni korai települések nyomait a Kikai kaldera 7300 évvel ezelőtti vulkanikus aktivitása fedte el. A Jajoi korszakban (i.e. 300 – i. sz. 300) elkezdték a rizs termesztését és korabeli vastárgyak és bronztükrök mutatják a helybeliek fémmegmunkálásban való jártasságát. A provincia területén mintegy 1300 kofun, i. sz. 3-7. századbeli megalitikus sír található, az összes japán kofun egynegyede. A Higo nevet először a 720-ban írt Nihon Soki említi. Miután a császárok kínai mintára bevezették a centralizált közigazgatást, Higót helytartók kormányozták.

Feudális korszak szerkesztés

 
A kumamotói várkastély a 19. sz. végén

A Heian-kor (794-1185) végétől kezdtek megerősödni a szamurájcsaládok. A központi hatalom meggyengült és az egész országra a feudális széttagoltság volt jellemző. A Higo tartományban a Kikucsi-klán bírt a legnagyobb hatalommal, egyéb jelentős családok voltak még az Aszo-, Kihara-, Morosima- és Szagara-klánok. A 15. századra a Kikucsi-uralom lehanyatlott és káosz lett úrrá a vidéken.

A Japánt újraegyesítő Tojotomi Hidejosi 1587-ben hódította meg Higót. Tokugava Iejaszu hatalomra jutása után a tartomány nagy része hívének, Kató Kijomaszának a kezére került; ő építtette 1607-ben Kumamoto várkastélyát is.

Kereszténység Japánban szerkesztés

A 16. században az Amakusza-szigeteken volt a katolikus térítés egyik központja; a sziget vezető családjai és a lakosság mintegy fele megkeresztelkedett és helyi kollégiumuk nyomdája legalább 12 japán nyelvű könyvet adott ki. A kereszténység betiltása után kitört simabarai felkelés Higo tartományt is érintette. A tilalom ellenére Amakuszán még 1805-ben is több mint 5000-en követték titokban a katolikus vallást.

A Szacuma-lázadás szerkesztés

 
A kumamotói vár védői a Szacuma-lázadás idején

1792-ben egy földrengés következtében hatalmas cunami sújtotta a partvidéket, 15 000 áldozatot követelve. A 2011-es szökőárig ez volt a legsúlyosabb cunami Japán történelmében.

A Meidzsi-korszak során átszervezték a közigazgatást, ekkor nevezték át a területet Kumamoto prefektúrára. A változások miatt elégedetlen szamurájok 1877-ben kirobbantották a Szacuma-lázadást. A felkelés lezajlásában döntő szerepet játszott a kumamotói vár ostroma, melyben a védők két hónapig kitartottak, míg a császári erők megérkeztek és megfutamították a lázadó szamurájokat.

A huszadik század szerkesztés

A második világháborúban több amerikai légitámadás is érte Kumamotót, a legsúlyosabban 1945. június 30-án a város egyharmada leégett és 300-an meghaltak.

1953 júniusában az Aszo vulkán kitörése és egyidejűleg áradások pusztítottak a prefektúrában, mintegy 500 ember halálát okozva.

1956-ban a prefektúra egyik városában, Minamatában írták le a környezetszennyezés okozta higanymérgezés súlyos formáját, a Minamata-betegséget.

Demográfia szerkesztés

A prefektúra összlakossága 1 812 255 fő, amivel a 23. helyen áll Japán közigazgatási egységei között. A népsűrűség 244,76 fő/km².

Látnivalók szerkesztés

 
A Naka-hegy krátere
  • Az Aszo-hegy a világ egyik legnagyobb aktív vulkánja
  • A kumamotói várkastély
  • A Szuizen-dzsi hagyományos japán kert
  • Az 1854-ben befejezett Cúdzsun-híd Japán legnagyobb kőből épült vízvezető hídja

Oktatás szerkesztés

A prefektúrában a következő egyetemek állnak a tanulni vágyó ifjúság rendelkezésére:

  • Kumamoto Egyetem
  • Kumamoto Prefekturális Egyetem
  • Kumamoto Gakuen Egyetem
  • Kumamoto Egészségtudományi Főiskola
  • Kjúsúi Betegápolói és Szociális Gondozói Egyetem
  • Kjúsúi Lutheránus Kollégium
  • Sokei Gakuen University
  • Szodzso Egyetem
  • Heiszei Zenekollégium
  • Kumamotoi Tokai Egyetem

Közlekedés szerkesztés

 
A Szuidzsen-dzsi park

Vasút szerkesztés

A Kumamoto prefektúrában az alábbi vasúttársaságok működnek:

  • Kyushu Railway Company, amely a Kumamoto városát is érintő, Hakata és Kagosima közötti sinkanszent, gyorsvasutat is működteti
  • Kumamoto Electric Railway
  • Kumagawa Railroad
  • South Aso Railway
  • Hisatsu Orange Railway

Repülőterek szerkesztés

A prefektúrának két repülőtere van, a Kumamoto Repülőtér és az Amakusza Repülőtér

Sport szerkesztés

A megyében három jelentős profi futballcsapat működik

  • Roasso Kumamoto a japán liga másodosztályában játszik
  • Blaze Kumamoto
  • Mashiki Renaissance Kumamoto, női futballcsapat

A legjelentősebb baseballcsapat a Kumamoto Golden Larks

Jegyzetek szerkesztés

  1. 統計調査課 - 熊本県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 24.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kumamoto Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés