Kaja államszövetség

(Kumgvan Kaja szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 20.

Kaja hat kisebb államból álló államszövetség volt a Koreai-félsziget déli részén 42 és 562 között. A Szamhanhoz tartozó Pjonhan államszövetség lazán szövődő 12 államából alakult. Több néven is ismeretes még, úgy mint: Karak (가락, 駕洛), Kara (가라, 加羅), Kuja (구야, 狗邪/拘邪) vagy Imna (임나, 任那). A városállamok közül a két legerősebb Tegaja és Kumgvan Kaja volt, utóbbit a legendákból ismert Szuro alapította.[1][2]

Kaja
가야 (加倻)
42562
Általános adatok
Hivatalos nyelvekkaja nyelv
Vallássámánizmus, buddhizmus
Kormányzat
Államformaállamszövetség
Uralkodókirály
ElődállamUtódállam
 Pjonhan államszövetségSilla (ókori királyság) 
Pekcse 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaja témájú médiaállományokat.

A Kaja államszövetség tagjai voltak:[1]

  • Ara Kaja (아라가야, 阿羅伽耶)
  • Korjong Kaja (고령가야, 高寧伽耶)
  • Tegaja (대가야, 大伽耶)
  • Szongszan Kaja (성산가야, 星山伽耶)
  • Szogaja (소가야, 小伽耶)
  • Kumgvan Kaja (금관가야, 金官伽耶)

Története

szerkesztés

A legenda szerint kilenc falusi vezető felmászott egy dombra Kimhe mellett, ahol elénekelték a „teknős dalát”, melyet követően hat aranytojás ereszkedett alá az égből. Az elsőből kelt ki Szuro, ő lett Kumgvan Kaja uralkodója, a többi ötből kikelt vezér pedig a másik öt államé.[3]

A kajai emberek rendszeresen jártak át a japán szigetekre, Kjúsú északi és Honsú déli csücskében településeket alapítottak. A kínai történetírók ezeket a népeket vo (japánul: va, koreaiul ve) néven nevezték. A 7-8. századot követően a va kifejezés már kizárólag a japánokat jelölte.[3]

Kaja fejlődésének gátat szabott, hogy két erős állam, Silla és Pekcse közé szorult. Először Pekcse befolyása alá került, majd Silla fokozatosan magába olvasztotta az államait és 562-ben az államszövetség végleg megszűnt létezni.[3]

Uralkodók listája

szerkesztés
# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
Kumgvan Kaja (금관가야)[4]
1. Szuro 42–199 수로왕
Szuro vang
首露王 [5]
2. Kodong 199–259 거등왕
Kodong vang
居登王 [6]
3. Maphum 259–291 마품왕
Maphum vang
麻品王 [7]
4. Kodzsilmi 291–346 거질미왕
Kodzsilmi vang
居叱彌王 [8]
5. Isiphum 346–407 이시품왕
Isiphum vang
伊尸品王 [9]
6. Csvadzsi 407–421 좌지왕
Csvadzsi vang
坐知王 [10]
7. Cshühi 421–451 취희왕
Cshühi vang
吹希王 [11]
8. Csildzsi 451–492 질지왕
Csildzsi vang
銍知王 [12]
9. Kjomdzsi 492–521 겸지왕
Kjomdzsi vang
鉗知王 [13]
10. Kuhjong 521–532 구형왕
Kuhjong vang
仇衡王 [14]
Tegaja (대가야)[15]
1. Idzsinasi ?–? 이진아시왕
Idzsinasi vang
伊珍阿豉王 [16]
? Hadzsi ?–? 하지왕
Hadzsi vang
荷知王 [17]
? Kasil ?–? 가실왕
Kasil vang
嘉悉王 [18]
9. Inö ?–? 이뇌왕
Inö vang
異腦王 [19]
10. Volgvangthedzsa ?–? 월광태자 月光太子 [20]
16. Toszoldzsi ?–562 도설지왕
Toszoldzsi
道設智王 Tegaja utolsó uralkodója.[21]
  1. a b Doopedia
  2. Nahm 29. o.
  3. a b c Kim 47-48. o.
  4. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 금관가야 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  5. 수로왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  6. 거등왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  7. 마품왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  8. 거질미왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  9. 이시품왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  10. 좌지왕 (koreai nyelven). Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  11. 취희왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  12. 질지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  13. 겸지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  14. 구형왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  15. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 대가야의 역대 국왕 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  16. 이진아시 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 e. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  17. Prof. Kim Taesik: 김해에서 고령까지 땅 위에서 읽는 가야 (koreai nyelven). Hongik University. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  18. 가실왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  19. 이뇌왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  20. 월광태자 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  21. 도설지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés