Főmenü megnyitása

Kunt Ernő (antropológus)

antropológus

Kunt Ernő (Budapest, 1948Miskolc, 1994) magyar néprajzkutató, a kulturális antropológia egyik hazai mestere, fotóművész, egyetemi oktató. Kunt Ernő festőművész fia.

Kunt Ernő
Született 1948
Budapest
Elhunyt 1994
Miskolc
Nemzetisége magyar
Foglalkozása néprajzkutató,
fotóművész,
egyetemi oktató

ÉleteSzerkesztés

Kunt Ernő Budapesten született, azután családjával egy ideig Ózdon éltek, majd 1960-ban – miután festőművész apja műtermes lakást kapott – Miskolcra költöztek.

Felsőfokú tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol 1973-ban diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként és néprajz szakosként. Végzése után a miskolci Herman Ottó Múzeumban dolgozott. 1976-ban megkapott egy tíz hónapos finnországi ösztöndíjat, s az ott szerzett ismeretek, tapasztalatok meghatározták további szakmai érdeklődését. Megismerkedett a kulturális antropológiával, a transzkulturális pszichológiával, a kreatív fotográfiával.

1979-ben bölcsészdoktori címet szerzett, disszertációjában az Aggtelek környéki temetőkkel foglalkozott. 1985-ben kandidátus lett, disszertációjának címe: „Az utolsó átváltozás – A magyar parasztság halálképe.” Rengeteget utazott az országban, de a hazai területeken kívül bejárta a környező országok magyarlakta vidékeit is, kutatott, fényképezett. Kutatásairól könyvekben, szakcikkekben, konferenciákon számolt be, maga is szervezett Miskolcon jelentős tudományos konferenciát 1988-ban. Tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Művészeti Alapnak.

1990-től több egyetemen is oktatott, például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán közreműködött a kulturális antropológiai képzés megszervezésében. 1992-ben került a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetébe, amelynek keretében létrehozta a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket, amelyet haláláig vezetett. A tanszék számára megkapta az E/3. kollégium földszintjének egy részét, munkatársait maga válogatta össze. A tanszék lett az ország első főszakos antropológusképzés úttörő intézménye.

Fiatalon hunyt el 1994-ben. A kultúra komplexitását vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó mestere volt. Halálára emlékezve 1995-ben, az egyetemi bölcsész épület előtti parkrészben emlékoszlopot állítottak emlékére. 2005-ben róla készült szobrot avattak egykori tanszékén, Jószay Zsolt szobrászművész hársfából faragott alkotását.

MűveiSzerkesztés

  • Hiedelemrendszer és társadalmi parancs – A magyar népi halotti szokások társadalmi vonatkozásai. Visegrád, 1975.
  • Temetők az aggteleki-karszt falvaiban; KLTE, Debrecen, 1979 (Studia folkloristica et ethnographica), doktori disszertáció
  • A halál tükrében; Magvető, Bp., 1981 (Gyorsuló idő)
  • Temetők népművészete; a szerző fotóival; Corvina, Bp., 1983 (Magyar népművészet)
  • Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe; a szerző fotóival; Gondolat, Bp., 1987
  • Nép-rajz és foto-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekről; ELTE, Bp., 1988 (Folklór, folklorisztika és etnológia)
  • A komplex kultúrakutatás dilemmái a mai Magyarországon: az antropológiai megközelítés esélyei. Társadalomtudományi Helykereső Konferencia a Miskolci Egyetemen, 1992. november 6-7.; szerk. Kunt Ernő, Szarvas Zsuzsa, fotó Bujdos Tibor; Miskolci Egyetem, Miskolc, 1993 (A Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék füzetei)
  • Fotoantropológia. Fényképezés és kultúrakutatás; sajtó alá rend. Kunt Ernőné Nyikes Mária et al.; Árkádiusz, Miskolc–Bp., 1995
  • Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok; L'Harmattan–MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 2003 (Documentatio ethnographica)

ForrásokSzerkesztés