Kunt Ernő (antropológus)

magyar kulturális antropológus, néprajzkutató, fotográfus, egyetemi oktató

Kunt Ernő (Budapest, 1948. április 17.Miskolc, 1994. október 5.) magyar néprajzkutató, a kulturális antropológia egyik hazai mestere, fotóművész, egyetemi oktató. Kunt Ernő festőművész fia.

Kunt Ernő
Kunt Ernő (Fotó: Bujdos Tibor 1992)
Kunt Ernő (Fotó: Bujdos Tibor 1992)
Született 1948. április 17.
Budapest
Elhunyt 1994. október 5. (46 évesen)
Miskolc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiKunt Ernő
Foglalkozása néprajzkutató,
kulturális antropológus,
fotóművész,
egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunt Ernő témájú médiaállományokat.
Kunt Ernő emlékszobor. Jószay Zsolt alkotása. Az emlékszobor a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék folyosóján áll (Miskolci Egyetem, C1. épület III. emelet). A közkeletű tévedéssel szemben a szobor nem Kunt Ernőt ábrázolja, csupán Kunt Ernő emlékére készült. A szobor mögött Kunt Ernő által készített fotográfia látható[1]
Kunt Ernő térképet rajzol a porba. 1993. október, Zubogy.

ÉleteSzerkesztés

Kunt Ernő Budapesten született, azután családjával egy ideig Ózdon éltek, majd 1960-ban – miután festőművész apja műtermes lakást kapott – Miskolcra költöztek.

Felsőfokú tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol 1973-ban diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként és néprajz szakosként. Végzése után a miskolci Herman Ottó Múzeumban dolgozott. 1976-ban megkapott egy tíz hónapos finnországi ösztöndíjat, s az ott szerzett ismeretek, tapasztalatok meghatározták további szakmai érdeklődését. Megismerkedett a kulturális antropológiával, a transzkulturális pszichológiával, a kreatív fotográfiával.

1979-ben bölcsészdoktori címet szerzett, disszertációjában az Aggtelek környéki temetőkkel foglalkozott. 1985-ben kandidátus lett, disszertációjának címe: „Az utolsó átváltozás – A magyar parasztság halálképe.” Rengeteget utazott az országban, de a hazai területeken kívül bejárta a környező országok magyarlakta vidékeit is, kutatott, fényképezett. Kutatásairól könyvekben, szakcikkekben, konferenciákon számolt be, maga is szervezett Miskolcon jelentős tudományos konferenciát 1988-ban. Tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Művészeti Alapnak.

1990-től több egyetemen is oktatott, például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán közreműködött a kulturális antropológiai képzés megszervezésében. 1992-ben került a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetébe, amelynek keretében létrehozta a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket, amelyet haláláig vezetett. A tanszék számára megkapta az E/3. kollégium földszintjének egy részét, munkatársait maga válogatta össze. A tanszék lett az ország első főszakos antropológusképzés úttörő intézménye.

Fiatalon hunyt el 1994-ben. A kultúra komplexitását vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó mestere volt. Halálára emlékezve 1995-ben, az egyetemi bölcsész épület előtti parkrészben egy Bódi László által faragott[2] emlékoszlopot állítottak emlékére. 2005-ben róla készült szobrot avattak egykori tanszékén, Jószay Zsolt szobrászművész hársfából faragott alkotását.

MűveiSzerkesztés

  • Hiedelemrendszer és társadalmi parancs – A magyar népi halotti szokások társadalmi vonatkozásai. Visegrád, 1975
  • Temetők az aggteleki-karszt falvaiban; KLTE, Debrecen, 1979 (Studia folkloristica et ethnographica), doktori disszertáció
  • Kérdőív a halotti, temetési szokások gyűjtéséhez; Heves Megyei Tanács, Eger, 1979 (Palóc kutatás)
  • A halál tükrében; Magvető, Bp., 1981 (Gyorsuló idő)
  • Temetők népművészete; a szerző fotóival; Corvina, Bp., 1983 (Magyar népművészet) (angolul, németül is)
  • Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe; a szerző fotóival; Gondolat, Bp., 1987
  • Nép-rajz és foto-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú fényképekről; ELTE, Bp., 1988 (Folklór, folklorisztika és etnológia)
  • A komplex kultúrakutatás dilemmái a mai Magyarországon: az antropológiai megközelítés esélyei. Társadalomtudományi Helykereső Konferencia a Miskolci Egyetemen, 1992. november 6-7.; szerk. Kunt Ernő, Szarvas Zsuzsa, fotó Bujdos Tibor; Miskolci Egyetem, Miskolc, 1993 (A Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék füzetei)
  • Fotoantropológia. Fényképezés és kultúrakutatás; sajtó alá rend. Kunt Ernőné Nyikes Mária et al.; Árkádiusz, Miskolc–Bp., 1995
  • Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok; L'Harmattan–MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 2003 (Documentatio ethnographica)

JegyzetekSzerkesztés

  1. „R. Nagy József: 70 éves lenne Kunt Ernő. Néprajzi Hírek, 2018/2., 54-57.p.”.  
  2. R. Nagy József (szerk.): KVAT 25 – Tények Könyve. Tények és emlékek a Miskolci Egyetemen 25 éve oktató Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékről. Miskolc, 2018, Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék.. ISBN 978-963-358-171-1 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Az égerszögi öreg temető : Kunt Ernő nyomában / Tóth György.Megjelenés: Égerszög : Tóth Gy., 2019.Terj./Fiz. jell.: 115 p. : ill. ; 21x23 cmSorozat: Megőrzött emlékképek