Kuny Domokos Megyei Múzeum

Múzeum Tatán
(Kuny Domokos Múzeum szócikkből átirányítva)

1954 óta működik a tatai vár épületében a Kuny Domokos Megyei Múzeum. Nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta.

Kuny Domokos Megyei Múzeum
ElhelyezkedésTata
Magyarország
Megnyílt1951
Elhelyezkedése
Kuny Domokos Megyei Múzeum (Tata)
Kuny Domokos Megyei Múzeum
Kuny Domokos Megyei Múzeum
Pozíció Tata térképén
é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 19′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 19′ 10″
Térkép
A Kuny Domokos Megyei Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuny Domokos Megyei Múzeum témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

1765-ben gróf Eszterházy Miklós piarista rendházat alapított, melynek tagjai tanítással, és régiséggyűjtéssel foglalkoztak. A piaristák gyakorlatias oktatásának egyik eredménye volt a gyűjtemény létrehozása. A múzeum alapítása Dornyay Béla nevéhez fűződik, aki szintén Tatán volt piarista diák, majd tanárként is a piaristáknál tanított.

20. század első fele

szerkesztés

A piaristák gyűjteménye 1912-től kezdett igazi városi múzeummá válni. Az igazgató-házfőnök Pintér Elek volt.

A trianoni döntés következményeként a Komárom Vármegyei és Városi Múzeumi Egylet a határon kívülre került, s ezzel együtt a csonka vármegye területén a tudományos gyűjtésnek és érdeklődésnek semmiféle fóruma nem volt. Ez a hiány eredményezte a tatai városi múzeum szerepkörének kibővülését, regionális gyűjtőkörű múzeummá válását.

Az 1930-as években a tatai születésű Magyary Zoltánnak, mint minisztériumi osztályvezetőnek köszönhető a Tatai Múzeum intézményesítése. 1938-ban gyűjteményi katalógus jelent meg, amely rövid és egzakt leírásokkal 228 tételt tüntetett fel, bevezető tanulmányaiban pedig a gyűjtemény jelentőségére hívta fel a figyelmet. 1944-re a tárgyak száma 600 fölé emelkedett.

A gyűjtemény anyaga viszonylag épen vészelte át a második világháborút. A gyűjtemény államosításakor, majd a rendház szekularizálása során a piarista múzeum, illetve rendház gazdag tárgy együttese vetette meg utódja, a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének alapját.

20. század második fele

szerkesztés

Az 1949-ben megszületett múzeumi törvény hatására átalakult a múzeumi élet Tatán. Kezdetben a Quadt-villa volt a tatai múzeum székhelye.

1951-1954 között megindult a gyűjtemények számbavétele, leltározása, nagyobb gyűjtemények megszerzése, a szisztematikus gyűjtőmunka. 1954-ben került az anyag a tatai várba, ekkor kapta a múzeum a nevét, a 18. század második felében élő, Tatán nevelkedett budai fajanszgyárosról, Kuny Domokosról. 1954-ben nyílt meg az első állandó kiállítás, amit 1955-ben a fajansz kiállítás és a római kőtár megnyitása követett. Ekkor kerültek a múzeumba a tatai és majki Esterházy-kastélyokból és a piarista rendházból származó festmények is.

A vár teljes épületét csak 1959-től használhatta a múzeum. 1963-ban új állandó kiállítást nyitottak meg, amely a paleolitikumtól a 19. századig mutatta be a város és a környező települések történetét.

1974-ben, illetve 1975-ben nyílt meg a Várban a 12 teremből álló állandó kiállítás. A tárlat a bronzkortól a 19. századig mutatta be az egykori Tatai és Komáromi járás régészeti, történeti, művészeti gyűjteményeit. Különösen értékes a brigetioi, almásfüzitői római anyagot, a vértesszentkereszti középkori kőanyagot és a Tata középkorát, a vár történetét bemutató kiállítási rész.

Az 1970-es évekre kialakult a múzeumi időszaki kiállítások rendszere. A Komárom megyei képzőművészeti tárlatok, a vadászattörténeti, egyetemes néprajzi tematikájú kiállítások sorozata éveken keresztül rendszeressé vált.

Az 1970/1980-as évek során a történeti gyűjtemény gyarapodott Révhelyi Elemér fotó- és a Fellner-életmű kutatásának eredményeit is tartalmazó dokumentum-hagyatékának megvásárlásával. Az iparművészeti gyűjtemény a Kuffler-hagyatékkal gyarapodott 1986-ban. Folyamatosan bővült a képzőművészeti gyűjtemény: Kernstok Károly, Zilahy György, Györffy K. József, Hegedűs László, Dudás Jenő műveivel.

Az 1970-es évek második felétől egy évtizeden keresztül folyamatosan gyarapodott a nemzetközi néprajzi gyűjtemény. A tatai múzeum országos jelentőségű paleobotanikai gyűjteménnyel is rendelkezik.

Igazgatók

szerkesztés
  • Dobroszláv Lajos (1951–1953)
  • Jenei Ferenc (1953–1957)
  • Kiss Ákos (1957)
  • Kraloványszky Alán (1957)
  • Bíró Endre (1957–1984)
  • B. Szatmári Sarolta (1984–1989)
  • Fatuska János (1989–1995)
  • Fülöp Éva (1995–2004)
  • Holló Szilvia Andrea (2004–2007)
  • Kissné Cseh Julianna (2007, megbízott igazgató)
  • Fülöp Éva Mária (2007–2012)

Állandó kiállítások

szerkesztés

Időszaki kiállítások

szerkesztés

A Vár időszaki kiállítótermeiben tatai, Komárom-Esztergom megyei kötődésű alkotók egyéni és csoportos képző- és iparművészeti tárlatai mellett történeti, néprajzi, régészeti, hazai és nemzetközi kortárs művészeti tárlatoknak ad otthont (Dobroszláv Lajos, Martyn Ferenc, Schadl János, Vaszary János, Zilahy György).

Kiállítóhelyek

szerkesztés
  • Nász János: Képző- és iparművészeti kiállítások Komárom megyében 1945–1985: Bibliográfia. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 1986.
  • Kállay Ödön: Brigetio. - [Tatabánya]: Fűrészné Molnár Anikó, 1990.
  • Körmendi Géza: Tata és környéke: Egy pannoniai város története. - Tata: Escort Tourist Bt., 2005. p. 20-21.
  • Lánczos Zoltán: Egy tatai keramikus család sikerei és tragédiája. – Tatabánya: 1964.
  • Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. - Tata: Tata város Önkormányzata, 2010. p. 130. p. 406.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés