Kurbély György

Kurbély György (Tusina, 1755. augusztus 11.Veszprém, 1821. május 27.) veszprémi megyéspüspök 1809-tól haláláig.

Kurbély György
Született 1755. augusztus 11.[1]
Tušina
Elhunyt 1821. május 27. (65 évesen)[1]
Veszprém
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztség
  • veszprémi püspök
  • megyéspüspök (1809. augusztus 11. – )
  • katolikus püspök (1815. március 5. – )

ÉletútjaSzerkesztés

A gimnáziumot Szekszárdon és Pécsett végezte. 1774-től a Pázmáneum növendéke lett. 1778. szeptember 28-án pappá szentelték, a budai generális szeminárium prefektusa, 1782-től Nagyszombatban szentszéki jegyző. 1786-tól prímási titkár. 1794. augusztus 11-től esztergomi kanonok, majd 1795-től a prímás parancsára a főszegyház főesperesség területén egyházmegyei látogatást végzett. 1806. június 28-tól pristinai címzetes püspök és helytartósági tanácsos. 1808-tól udvari kancelláriai és királyi tanácsos. 1807. május 23-tól szentistváni prépost. 1808-ban Bécsbe költözött, a kancellária referense. 1809. augusztus 11-én a király veszprémi püspökké nevezte ki. Rómából azonban a jóváhagyó bulla VII. Pius pápa francia fogsága miatt nem érkezett meg, ezért a veszprémi káptalan 1811-ben helynökké választotta, és így kormányozta az egyházmegyét. 1815. január 16-án a Szentszék megadta a hozzájárulást, március 5-én Vácott püspökké szentelték. 3 év alatt bejárta egész egyházmegyéjét. Sok szegény diákot taníttatott. Hívei sokaságát ajándékozta meg általa fordíttatott és nyomatott jámbor könyvekkel. 1812-ben a pápai és segesdi főesperességek létrehozásával átszervezte az egyházmegyét 8 új plébánia megalapítását segítette. 1817 és 1819 között a hazai szerzetesrendek szabályzatán dolgozott.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Budapest, História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Pfeiffer János: A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai. Index Pfeiffer János A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai c. művéhez. München-Veszprém, Görres Ges.-Püspöki Levéltár, 1987-1989.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  1. a b Kurbély, http://lexikon.katolikus.hu/K/Kurbély.html