Kurtya

falu és községközpont Romániában, Temes megyében

Kurtya (románul: Curtea) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Kurtya (Curtea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségKurtya
Rangközségközpont
Irányítószám307135
SIRUTA-kód156598
Népesség
Népesség634 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5[1]
Népsűrűség14,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület44,41 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″45.816700°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″45.816700°N 22.300000°E
Kurtya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurtya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lugostól 45 kilométerre északkeletre, a Bega egyik ága mellett, a Ruszka-havas északnyugati lábánál fekszik. A község területének 41%-a erdő, 27%-a legelő és 19%-a szántóföld.

Nevének változásai

szerkesztés

Neve az 'udvar' jelentésű román szó végartikulusos alakjából való. Írott névalakjai: Wdwarchel (1506 és 1529 között), Qurča (1554), Kurthe (1597), Kortya (1700 után), Kurta (1717), Kürtya (1863).

Története

szerkesztés

A 16. század elején a solymosi váruradalom részeként Brandenburgi György birtoka volt. Báthory Zsigmond 1597-ben Török Istvánnak adományozta. A 17. század elején már Bethlen Istváné volt.

A 18. század végén vonták össze az addigi szórt települést, valószínűleg a 16. században Kranijcesth néven említett falu helyére. A 16. század első felében, 1779-től 1785-ig, 1790-től 1849-ig és 1860-tól 1879-ig Krassó vármegyéhez, 1717-ben ötven házzal a facseti kerülethez, 1880-tól 1926-ig Krassó-Szörény vármegyéhez, majd Szörény megyéhez tartozott. Határa keleti felét kincstári erdőbirtok alkotta. 1896-ban harminc családfője foglalkozott talicskakészítéssel.[2] A határában lévő bukoveci dombokat (ún. Dealul Mare) az 1921-es földreform kiosztotta a lakosok között, akik az addigi legelőket feltörték és gabonával vetették be.

Népessége

szerkesztés

Látnivalók

szerkesztés
  • Petru Ursulescu – Ana Ursulescu: Curtea, 1. köt. Timișoara, 2011
  1. [1]
  2. Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve. In Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 8. köt. Bp., 1898, 330. o.

Külső hivatkozások

szerkesztés