Kuruzslás

A kuruzslás csalárd módon vagy megfelelő szakképesítés nélkül végzett orvosi tevékenység. A kuruzsló általában azt a látszatot kelti, hogy olyan képességek, tudás vagy végzettség birtokában van, amellyel nem rendelkezik. Jellemzői például a megkérdőjelezhető diagnózis illetve vizsgálatok, nem tesztelt vagy egyértelműen hatástalan gyógymódok, illetve különféle súlyos betegségekre, mint például a rák, kínált csodaszerek. A büntetőjogban a közegészségügyi bűncselekmények egyike, Magyarországon is büntetendő.

Definíció

Stephen Barrett orvos, a kuruzslásokat leleplező amerikai Quackwatch weboldal alapítója szerint a kuruzslás nem más, mint olyan bizonytalan módszerek népszerűsítése, amelyeknek nincs tudományos alapja. Bővebben fogalmazva bármi, ami egészségügyi szempontból eltúlzottan van népszerűsítve, megkérdőjelezhető elméletekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal, annak népszerűsítője pedig nem feltétlenül van tisztában van állításainak valódiságáról. Ha ugyanis így lenne, akkor az már megtévesztésnek, csalásnak minősül.

A kuruzslás jellemzője még továbbá, hogy hatékonyan képes elfordítani az embereket azoktól a terápiás módszerektől, amelyek tényleg segítenék őket, olyan eredmények ígéretével, amik egyáltalán nem valószínű, hogy bekövetkeznének.

Paul Offitt gyermekorvos szerint az alternatív gyógyászat négyféleképpen válhat kuruzslássá:

1. hagyományos, egyébként hasznos terápiák ellenében javallják
2. megfelelő figyelmeztetés nélkül alkalmaznak potenciálisan ártalmas terápiákat
3. a pácienseknek jelentős költségekkel jár együtt
4. a mágikus gondolkodást népszerűsíti

A kuruzslás tárgya

Kétes hatású, sokszor teljességgel hatástalan, sőt veszélyes orvosságok és kezelések mindig is léteztek a történelem során. Ezeknek az orvosságoknak a hatásosságát gyakran teátrális külsőségekkel igyekeztek bizonyítani. Túlzó állítások hangozhatnak el valójában egyszerű alapanyagokkal kapcsolatosan is: a XIX. században az úgynevezett revalenta arabica nevű csodaszert reklámozták úgy, mint aminek rendkívüli gyógyhatást tulajdonítottak - jól hangzó neve és a vele kapcsolatos állítások ellenére nem volt más, mint közönséges lencseliszt, amit a hiszékenyeknek sokszoros áron adtak el.

Sok készítménynek nem volt tényleges hatása, azonban a hozzájuk kevert anyagok, például ópium, alkohol vagy méz hozhattak átmeneti jobbulást, de kúraszerű kezelésük haszontalan volt. Egyesek egyenesen függőséget okoztak, így a vásárlók újra visszatértek. A kevés anyag, amelyet kuruzslók adtak el és tényleg hatott is, jobbára hánytatószer volt, hashajtó vagy vízhajtó. Némelyik összetevőnek valóban volt gyógyhatása: a higany, az arzén vagy az ezüst segíthetett a sebfertőzések kezelésében, a fűzfakéregben található szalicilsav hatása az aszpirinéhoz hasonló, a kínafa kérgében található kinin pedig hasznos volt a malária illetve egyéb lázas betegségek esetén. A gond ezek esetében a dózis megfelelő adagolása volt.

Elterjedtségének okai

• Tudatlanság: a kuruzslók kihasználhatják a laikusok hozzá nem értését, illetve adott esetben önmaguk is tudatlanok lehetnek saját állításaikkal kapcsolatosan. Mivel maga az orvostudomány is számos eredményt ért el, ezért az emberek hajlamosabbak lehetnek elhinni alaptalan dolgokat is.
• Placebohatás: azok a gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök, amelyek bizonyítottan nem alkalmasak a várt hatás kiváltására, pszichésen befolyásolhatják a pácienst, akinek állapota ettől javulhat.
• Annak meg nem értése, hogy az egyén állapota kezelések hiányában is javulhat, a hatástalan terápia pedig éppolyan, mint az elmaradt kezelés.
• Megerősítési torzítás: amikor az egyén hajllamosabb inkább helyesnek és jónak elfogadni azokat az információkat, amelyeket előfeltézelezései szerint helyesnek vél.
• Bizalmatlanság a hagyományos orvoslásban: ez jellemzően összekapcsolódik a "gyógyszerlobbi" fogalmával, illetve különféle tudományellenes összeesküvés-elméletekkel, melyeknek az a lényege, hogy a kuruzslók által kínált terápiák használatát a pénzéhes vállalatok üldözik.
• Félelem a mellékhatásoktól: egyes gyógyszerek esetében ezek elég komolyak lehetnek, így a páciensek szívesebben fordulhatnak olyan készítmények felé, melyek azt ígérik, hogy ilyenjük nincs.
• Egyes országokban, mint az Egyesült Államok, gondot jelenthet az is, hogy a hagyományos orvosi kezelés megfizethetetlen, ezért szívesebben fordulnak az olcsó, magukat ugyanolyan hatásosnak ígérő megoldások felé az emberek.
• Kétségbeesés: súlyos vagy halálos betegséggel küzdők esetében, különösen ha a betegségüket gyógyíthatatlannak bélyegezték, gyakran előfordul, hogy más megoldások után néznek, még ha nincs is semmilyen bizonyíték a hatásosságukra, vagy éppen egyenesen veszélyesek
• Ha valaki kiállt egy gyógymód vagy módszer mellett, esetleg számottevő időt és pénzt ölt bele, a kognitív disszonancia miatt sokkal nehezebb beismernie, hogy hatástalan, és továbbra is annak a használatát fogja javallani.
• Bizonyos esetekben olyanok akik tisztában vannak a gyógymódjuk hatástalanságával, hamis tanulmányokat készítenek, hogy alátámasszák azt, hogy mégis működik.

Magyar szabályozása

Magyarországon a Büntető Törvénykönyv a 187.§. rendelkezései alapján rendeli büntetni. Vétség miatt egy évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő az, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, továbbá az is, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez. Ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el, az már bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

A törvény szerint orvosi gyakorlatra jogosult az, akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, vagy a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve, hogy az illető nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körét a 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet és a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet együttesen szabályozza. Eszerint csak orvos által végezhető tevékenységek a manuálterápiás eljárások, a hagyományos kínai orvoslás, a neurálterápiás módszerek és minden egyéb olyan nem-konvencionális eljárás vagy módszer, amelyek képzésére orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez vagy, ilyen tanfolyamot és vizsgát akkreditál. Orvosi és egyéb felsőszintű egészségügyi szakképesítés nélkül végezhető természetgyógyászati tevékenységek az akupresszúra, az alternatív mozgás- és masszázsterápiák, az életmód-tanácsadás és terápia, a reflexzóna terápia. A harmadik kör a vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítés után végezhető tevékenységek köre: alternatív fizioterápiás módszerek, bioenergiát alkalmazó módszerek, fitoterápia, fülakupunktúrás addiktológiai eljárások, a kineziológiai módszerek és a szemtréning eljárások. Érdekes módon a homeopátiát, az ájurvédikus gyógyítást, a tibeti gyógyászatot, illetve a méregtelenítő módszereket is az orvos által végezhető gyógyászati módszerek közé emelik be.

A magyar szabályozás hiányossága, hogy lényegében orvosi képzettséggel büntetlenül lehet végezni kuruzslást, illetve a különféle tevékenységek alternatív néven történő űzése már nem tartozik a jogszabály hatálya alá (pl. akupuktúra helyett akupresszúra, dietetika helyett életmód-tanácsadás és egyéb jól hangzó fantázianevek). Emellett vannak olyan módszerek is, amelyekre a jogszabály ki sem tér, mert nem fér bele az általa felállított kategóriákba (ilyen például a családállítás, mely pszichoterápiás módszer, mégis jellemzően olyanok űzik, akiknek nincs ilyen irányú végzettsége).

Az Alkotmánybíróság ítélete

A 2019-es törvénymódosítás beemelte az orvosi gyakorlat körébe eső tevékenységek mellé az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások esetköreit is, így ezek engedély nélkül folytatása is megvalósítja a kuruzslás bűncselekményét.

Az Alkotmánybíróság 2021 júliusában alaptörvény-ellenesnek minősítette a változást, mert ítéletével megállapította, hogy a 2019-es Btk. 187.§-a nem felel meg a normavilágosság alkotmányos követelményének és kötelezte az Országgyűlést, hogy azt legkésőbb 2022. március 31-ig korrigálják. A jogbizonytalanságot az Országgyűlés még a határidő leteltével sem szüntette meg.

A jogszabály új változata 2023. január 1-i hatállyal jelent meg, ami alapján a szabályozás már öszekapcsolható az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló rendelettel, és a kuruzslás feltételeként nem a tevékenység végzését tiltja, hanem a „pszichoterapeuta” cím hamis feltüntetését. A természetgyógyászatról szóló részt változatlanul hagyták.

További információk

• ügyészek lapja
• Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása. Jogászegylet, 2023. január 31. (Hozzáférés: 2024. március 1.)