Főmenü megnyitása

Kuvait

állam Délnyugat-Ázsiában
(Kuwait szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az országról szól. A város a Kuvaitváros szócikkben található.

Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Az olajban gazdag országot az emír irányítja a koronaherceg és a miniszterelnök segítségével alkotmányos módon.

Kuvaiti Állam
دولة الكويت
(Davlat al-Kuvajt)
Kuvait zászlaja
Kuvait zászlaja
Kuvait címere
Kuvait címere
Nemzeti himnusz: an-Nasíd al-Vatani
Map of Kuwait.svg

Fővárosa Kuvaitváros
é. sz. 29° 10′ 00″, k. h. 47° 36′ 00″
Államforma monarchia
Vezetők
Emír Szabáh al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh
Koronaherceg Naváf al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh
Miniszterelnök Nászer al-Mohammed al-Ahmed asz-Szabáh
Hivatalos nyelv Arab
Beszélt nyelvek angol
függetlenség Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1961. június 19.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint4 660 000 fő (2016)[1] +/-
Rangsorban137
Becsült3 065 850[2] fő (2011. július)
Rangsorban137
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17 818 km²
Rangsorban 152
IdőzónaUTC+03:00 (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Kuvaiti dinár (KWD)
Nemzetközi gépkocsijel KWT
Hívószám 965
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.kw
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuvaiti Állam témájú médiaállományokat.

Ku-map.png

FöldrajzSzerkesztés

 
Kuvait domborzati térképe
 
Az ország műholdas képe

DomborzatSzerkesztés

Kuvaitban nincsenek nagy magasságkülönbségek, a legmagasabb pontja 306 m magas a tenger szintje felett. Kilenc sziget tartozik hozzá, egy kivételével lakatlanok. A legnagyobb a Bubiyan-sziget (860 km²). Ez is lakatlan, de egy 2380 méter hosszú híddal összekötötték a szárazfölddel.

VízrajzSzerkesztés

Kuvaitban nincs semmiféle természetes tó vagy patak.

ÉghajlatSzerkesztés

A forró hónapok (májustól szeptemberig) alatt 30 °C körüli a középhőmérséklet. Az éjszaka és a nappal között nagy a hőingadozás. Az évi csapadék mennyisége 220 mm. Ennek legnagyobb része télen esik, amikor a hőmérséklet átlaga 13 °C körüli, de fagyhat is, meg lehet nyárias meleg is. A szél többnyire északnyugati, de nyáron délkeletire fordulhat. Ez a szél nagyon meleg és párás levegőt hoz, de nem okoz esőt.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Kuvait eredetileg sivatag, a tengerparton gyér növényzettel.

Az 1991-es öbölháborúban felgyújtott olajkutak súlyos kárt okoztak a természeti környezetben. A kiömlő olaj nagy tócsákba gyűlt, ezek teljes felülete 35,7 km² volt. A korom és az olajcseppek nagy területeket borítottak be. Homokkal keveredve aszfaltszerű anyag keletkezett. Ez teljesen lakhatatlanná tette az ország keleti és délkeleti részét. A tengerbe is sok olaj ömlött, károsítva a környező vizek élővilágát.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

  • Jal az-Zor Nemzeti Park egy tengerbe nyúló félszigeten fekszik, madárvilága érdekes.[3]

TörténelemSzerkesztés

Kuvaitot a 16. században alapították, amikor az Ál Anisza törzs számos klánja vándorolt a Perzsa-öböl északi partjára a Nedzsdből, éhség sújtotta arábiai hazájukból. A mai Katar területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kis erődöt (kút; kicsinyített alakja a névadó kuvajt) alapítottak. Kuvait nem volt része sem az Abbászida Kalifátusnak, sem az Oszmán Birodalomnak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis falu volt, és ez biztosította számára az autonómiát. Az ország mai vezetői I. Szabáhtól származnak, akit a főleg kereskedőkből álló közösség választott. Feladataik közé tartozott az állam ügyeinek intézése, az adók és a vámok kiszabása. Másképp történt a Perzsa-öböl többi arab emirátusával, ott az uralkodók erővel szerezték meg a hatalmat.

Amikor a térségben megnőtt a török befolyás, Kuvait kaza (egy város a környező falvakkal) lett Törökországon belül. Az 1913-as angol-török egyezményben mindkét fél elismerte, hogy Kuvait emírje, Mubarak al-Szabáh egy autonóm kaza ura Kuvaitban és környékén. Az I. világháború végén angol csapatok vonultak be és Kuvaitot protektorátus alatt álló független sejkséggé nyilvánították, így gyakorlatilag a Brit Birodalom része lett. 1922-ben kijelölték Kuvait és Szaúd-Arábia határát, egy 5180 km² nagyságú semleges területet hozott létre a két ország között Kuvait déli határán. Az 1930-as években olajat fedeztek fel, ez ösztönözte a kormányt a nemzetközileg elismert határok pontos meghatározására.

 
1949-es kibocsájtású kuvaiti 2 1/2 annás postabélyeg VI. György brit uralkodó képmásával. Kuvait 1961-ig brit protektorátus alatt állt.

A Nagy-Britannia és a kuvaiti emír közötti jegyzékváltást követően 1961. június 19-én lett független Kuvait. A Reserve Bank of India által kibocsátott öböl-rúpiát a kuvaiti dinár váltotta fel. Nagy olajmezőket fedeztek fel, ez jelentős külföldi tőkebeáramlást váltott ki. Az olajipar növekedése nyomán Kuvait az Arab-félsziget egyik leggazdagabb államává és 1952-re a Perzsa-öböl legnagyobb olajexportőrévé vált. A növekedés szükségessé tette sok külföldi munkás alkalmazását, különösen Egyiptomból és Indiából. A Szaúd-Arábiával fennálló határvitát úgy rendezték, hogy a két ország a semleges övezetben akár szárazföldön, akár tengeren kitermelt olajat egyenlő arányban osztotta fel egymás között.

Azonban röviddel a függetlenség bejelentése után az addigi nyugati orientációval szakító, puccsal hatalomra került iraki Kászim elnök-hadügyminiszter bejelentette, hogy országa igényt tart Kuvait területére, egy 1913-as, aláíratlan, Anglia és Törökország közti szerződésre hivatkozva. Az iraki érdekek érvényesítését megakadályozandó, Nagy-Britannia azonnal egy hétezer főből álló katonai csapattestet küldött a miniállam területére, valamint a haditengerészetet is mozgósította („Fölény hadművelet” [Operation Vantage]). A belsőleg instabil, hatalmi torzsalkodástól sújtott Irak nem tudta területigényét érvényesíteni, rövid határvita után 1963. októberében elismerte Kuvait függetlenségét és határait, novemberben pedig a Baasz-párt és korábbi puccsista szövetségesei összefogásával újabb államcsíny döntötte meg Kászim elnök hatalmát, akit rövid időn belül kivégeztek. A britek hamarosan lefújták a riadót, bár 1971-ig megfigyelés alatt tartották a helyzetet, a kuvaiti területek Irak elleni katonai védelmét pedig az Arab Liga vállalta át.

A hetvenes években a kuvaiti kormány államosította az olajipart. 1982-ben Kuvaitban komoly gazdasági válságot okozott az olaj árának csökkenése. A válság nem tartott soká, Kuvait olajtermelése nőtt, pótolni tudta azt a hiányt, amit Irak és Irán termelésének csökkenése váltott ki. Annak oka a két ország közötti háború volt.

 
Egy M-84-es tank a Sivatagi Vihar hadműveletben 1991-ben

Kuvait pénzügyileg nagymértékben támogatta Irak Irán elleni nyolcéves háborúját. A háború végére Irak Kuvaittal szemben fennálló tartozása 65 milliárd amerikai dollár volt. Gazdasági háború tört ki a két ország között, amikor Kuvait 40%-kal növelte az olaj kitermelését. A két ország közötti feszültség fokozódott, amikor Irak azt állította, hogy Kuvait ferde fúrásokkal csapolja meg az iraki Rumaila olajmezőt. 1990. augusztus 2-án az iraki csapatok megszállták Kuvaitot. Irak elnöke, Szaddám Huszein letette trónjáról Dzsaber al-Szabah emírt és Ali Hasszán al-Madzsidot ("Vegyi Ali") nevezte ki Kuvait kormányzójává. A diplomáciai lépések kudarca után az Amerikai Egyesült Államok által vezetett, 34 ország részvételével felálló koalíciós hadsereg kiűzte az iraki csapatokat Kuvaitból. Kuvait az iraki megszállás alól 1991. február 26-án szabadult fel teljesen.

A felszabadításért Kuvait 17 milliárd dollárt fizetett a koalíciónak.

 
Égő olajkutak az iraki csapatok visszavonulása után

Visszavonulásuk során az iraki csapatok a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, megrongáltak 700 olajkutat Kuvaitban, közülük nagyjából 600-at felgyújtottak. Akkoriban úgy becsülték, hogy naponta 5-6 millió hordó olaj ég el. A füst beborította az egész Perzsa-öblöt és egy nagy olajtó keletkezett, amely kiterjedt Kuvait területének 5%-ára. A tóban lévő kőolaj mennyisége 25-50 millió hordó volt. A Perzsa-öbölbe 11 millió hordó folyt el. A tomboló tűzben 96 millió hordó égett el, Kuvait olajkészletének 2%-a. A tüzek kilenc hónapig égtek és Kuvaitnak további két évébe telt, amíg az infrastruktúrát helyreállították és az olajtermelés elérte a háború előtti szintet. Kuvaitban azóta helyreállították az öbölháború társadalmi és gazdasági, környezeti és közegészségügyi következményeit.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
Szabáh al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh, IV. Szabáh sejk, Kuvait emírje
 
Az ország kormányának székhelye

Alkotmány, állam- és kormányforma, jogrendszerSzerkesztés

Az ország államformája monarchia (sejkség), kormányformája alkotmányos monarchia. Írott alkotmányát 1962. november 11-én fogadták el.

Polgári jog az iszlám joggal keverve a személyes élet vonatkozásában, nem fogadta el a nemzetközi jogi normákat (ICJ).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Végrehajtó hatalom a sejk által kinevezett kormány.

Választások a csak a népgyűlés tagjaira vannak négy évente, a kormányt a sejk nevezi ki, a sejk posztja pedig öröklődik.

A hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg teljes mértékben, hiszen a kormányt az uralkodó nevezi ki, a választott nemzetgyűlésnek értékelhető jogai nincsenek, az igazságszolgáltatás (Legfelsőbb Bíróság) viszont elviekben független.

Politikai pártokSzerkesztés

Nincsenek

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

  • 5 kormányzóság: al-Ahmadi, al-Farvánijja, al-Ászima (a főváros), al-Dzsahra, Havalli.

Az ország tagsági viszonya nemzetközi szervezetekbenSzerkesztés

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

 
Egy bevásárlóközpont belső utcája
 
Kuvaitváros központja

Lélekszám (2010): 3.065.850 fő (ebben benne van 1.291.354 nem nemzeti- idénymunkás)

Korfa (2005-ben):

  • 0-14 éves korig: 27,2% (férfi: 323.382, nő: 311.700)
  • 15-64 éves korig: 70,1% (férfi: 1.045.589, nő: 591.243)
  • 65 éves és felette: 2,7% (férfi: 40.439, nő: 23.295)

Legnépesebb településekSzerkesztés

 
A Siddiqa Fatima Zahra mecset

Vallási megoszlásSzerkesztés

Vallások: a lakosság zöme muszlim: 75-90% (szunnita, síita, vahhabita), a többi egyéb (keresztény, párszi stb.)

Etnikai megoszlásSzerkesztés

2018-ban az etnikai megoszlás:[4] kuvaiti arab: 30.4%, más arab 27.4%, ázsiai 40.3%, afrikai 1%, egyéb 0.9% (európai, latin-amerikai, ausztrál)

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

Nyelvek: arab (hivatalos), az angol széles körben ismert.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

 
A Burgan Nemzeti Bank épülete (középen) Kuvaitvárosban
 
A nemzeti olajtársaság székháza

Kuvait gazdasága viszonylag nyitott és szabad. A kőolaj a 2010-es évek végén még mindig a GDP több mint felét, az exportbevételek 92% -át és az állami bevételek 90% -át teszi ki.[5] A gazdaság stabilnak nevezhető, hiszen az olajkitermelés, ami a gazdaság gerince, folyamatos. Kisebb bevételi forrás még a halászat.

  • GDP termelési ágak szerinti megoszlása (2017):
    • mezőgazdaság: 0,4%
    • ipar: 58,7%
    • szolgáltatás: 40,9%

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Exporttermékek: olaj és finomított termékek, műtrágyák.
  • Főbb exportpartnerek 2017-ben:[6]   Dél-Korea 18.3%,   Kína 17.4%,   Japán 11.5%,   India 11.2%, Szingapúr 6.3%, USA 5.7%
  • Főbb importpartnerek 2017-ben:[7]   Kína 13.5%,   USA 13.3%,   Egyesült Arab Emírségek 9.5%, Szaúd Arábia 5.8%, Németország 5.4%, Japán 5%, India 4.7%
  • Import termékek: élelmiszer, építkezési anyagok, járművek és alkatrészek, ruházat.

EgyébSzerkesztés

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. A tervezett új pénznem, az öböl-államokbeli halídzsi bevezetése 2019-ig még nem valósult meg.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Az ország területének mintegy 1%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez a Wafra és Jahra területeken lehetséges, ahol van némi természetes vízforrás. Gabonaféléket, paradicsomot, dinnyét, retket és uborkát termesztenek. Ez csak olyan kis mennyiségben lehetséges, hogy az ország minden mezőgazdasági terményből behozatalra szorul.

IparSzerkesztés

Kőolaj, kőolajszármazékok előállítása, cement gyártás, hajó építés és javítás, élelmiszer előállítás és építkezési termékek előállítása.

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Kuvait egy kiterjedt modern és jól karbantartott autópályával rendelkezik. Közutak hossza 5.749 km amiből 4.887 km aszfaltozott. 2000-ben 552.400 személyképkocsi és 167.800 taxi, tehergépkocsi és busz volt forgalomban. Az autópályákon a sebességkorlátozás 120 km/h.

Kuvaitban nincs vasút, a lakosság legnagyobb része autóval közlekedik.

KultúraSzerkesztés

 
A Seif palota egy része Kuvaitvárosban
 
Egy zenész tablán játszik

A kuvaiti populáris kultúra - dialektus költészet, film, színház, televíziós szappanopera formájában - virágzik, sőt, a szomszédos államokba is exportálja a kultúráját.[8][9] A Perzsa-öböl arab államaiban Kuvait kultúrája a legközelebb Bahrein kultúrájához áll.[10]

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Multikulturális

GasztronómiaSzerkesztés

A kuvaiti konyha az arab, perzsa, indiai és mediterrán konyha keveréke. Kiemelkedő étele a machboos (kabsza), a rizs alapú különlegesség, amelyet általában fűszeres rizzsel készítenek, csirkével vagy birkahússal (a sertéshús vallási okok miatt nagyon korlátozott).

A tenger gyümölcsei, de különösen a halak a kuvaiti étrend nagyon jelentős részét képezik. A helyi kedvencek a hamour (sügér), amelyet általában grillezve, sütve vagy rizzsel szolgálnak fel, továbbá, a safi (siganus) és a sobaity (keszeg).

A vendégmunkások nagy száma miatt a helyin kívül sok más elérhető konyha létezik az országban.

TurizmusSzerkesztés

 
Jaber Al-Ahmad nemzeti stadion

SportSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  2. hivatalos (becslés)
  3. Archivált másolat. [2009. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  4. CIA World Factbook
  5. CIA World Factbook
  6. CIA World Factbook
  7. CIA World Factbook
  8. Clive Holes. Modern Arabic: Structures, Functions, and Varieties. Georgetown University Press, 75. o. (2004. december 15.). ISBN 978-1-58901-022-2 
  9. Ali Alawi: Ali's roadtrip from Bahrain to Kuwait (PHOTOS). „The trip to Kuwait – a country that has built a deep connection with people in the Arabian Gulf thanks to its significant drama productions in theater, television, and even music – started with 25 kilometers of spectacular sea view”
  10. The Sustainable City VIII (2 Volume Set): Urban Regeneration and Sustainability, Volume 179 of WIT Transactions on Ecology and the Environment. Ashurst, Southampton, UK: WIT Press, 599. o. (2014. december 15.). ISBN 978-1-84564-746-9