Főmenü megnyitása

Kvanggetho kogurjói király

Kogurjo királya

Kvanggetho (374413) az ókori Kogurjo állam tizenkilencedik királya volt.[2] Az ország az uralkodása alatt érte el fénykorát, hódításai miatt a posztumusz nevének jelentése „nagy területfoglaló”.[3] A koreai királyok közül csak neki és Szedzsongnak adományozták a posztumusz tevang („nagy király”) címet. Az ő és a fia uralkodása alatt Kogurjo uralta a Koreai-félsziget kétharmadát, Mandzsúriát, az orosz Tengermelléki határterület egy részét, és Belső-Mongólia Autonóm Terület egy részét is, ami példa nélküli a koreai történelemben.[4][3]

Kvanggetho
Kvanggetho (Gwanggaeto) sírja a mai Kína területén
Kvanggetho sírja a mai Kína területén

Kogurjo 19. királya
Uralkodási ideje
391 413[1][2]
Elődje Kogugjang
Utódja Csangszu
Életrajzi adatok
Gyermekkori név Ko Damdok (고담덕, 高談德)[2]
Posztumusz név Kukkangszang kvanggethogjong phjongan hothevang, „Kukkangszangban nyugvó, nagy területfoglaló, nagy király[2]
Uralkodási éra neve Jongnak[2]
Született 374[2]
Gungnae
Elhunyt 413 (39 évesen)[2]
Édesapja Kogugjang[2]
Édesanyja ismeretlen nevű királyné[2]
Házastársa ismeretlen nevű királyné[2]
Gyermekei Ko Gorjon (고거련, 高巨連)
Ko Szungphjon[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvanggetho témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Kvanggetho tevang
Koreai átírás
Hangul 광개토대왕
Handzsa 廣開土大王
McCune–Reischauer Kwanggaet'o daewang
Átdolgozott Gwanggaeto daewang

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kogugjang király fiaként született Ko Damdok néven 374-ben és 17 évesen követte apját a trónon.[2]

A mai Csian városban található hét méter magas sztéléjének tanúsága szerint Kvanggetho elfoglalta a stratégiai Liaotung erődöt 397-ben, majd 406-ra a teljes Liaotung-területet az uralma alá hajtotta. 398-ban az északkeleti határoknál élő szusen népet hódította meg, 396-ban bevette a meggyengülő Pekcse fővárosát és kiterjesztette országa határait délen a Han folyóig. 400-ban 50 000 fős sereggel segítette Silla harcát a Pekcse, Kaja és a japánok elleni küzdelemben. 410-ben uralma alá hajtotta Tongbujót, majd Mandzsúriát, aztán legyőzte a kitajokat és elfoglalta Belső-Mongólia Autonóm Terület egy részét. 39 évesen halt meg. Élete során 64 erődöt és 1400 falut vett be.[3][4][5]

Ő volt az első koreai uralkodó, akinek volt uralkodási éra neve, ami korábban csak a kínai uralkodóknak járt ki.[5]

HagyatékaSzerkesztés

Kvanggetho, valamint fia uralkodása idején Kogurjo uralta a Koreai-félsziget kétharmadát, Mandzsúriát, az orosz Tengermelléki határterület egy részét, és Belső-Mongólia Autonóm Terület egy részét is, ami példa nélküli a koreai történelemben. Éppen emiatt a koreai nép számára Kvanggetho a történelmük egyik legnagyobb királya.[4][3]

A dél-koreai haditengerészet Daewoo Heavy Industries által gyártott[6] Kvanggetho tevang osztályú rombolóit róla nevezték el.

A Nemzetközi Taekwondo-szövetség 39 mozdulatból álló formagyakorlatot nevezett el róla.[7]

2007-ben az MBC televízió The Legend címmel vetített történelmi sorozatot, mely részben Kvanggetho életére és legendájára épül,[8] 2011-ben pedig a KBS csatorna mutatta be a Gwanggaeto, The Great Conqueror című sorozatot.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nahm 573. o.
  2. a b c d e f g h i j k l Doopedia
  3. a b c d Kim 82. o.
  4. a b c KBS
  5. a b KBS2
  6. Gwanggaeto the Great Class / KDX-I Class Destroyer, South Korea. naval-technology.com. (Hozzáférés: 2016. június 16.)
  7. Kwang-Gae. International Taekwon-Do Federation. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
  8. 태왕사신기 (koreai nyelven). MBC. (Hozzáférés: 2016. június 16.)
  9. Gwanggaeto, The Great Conqueror. KBS. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 15.)

ForrásokSzerkesztés


Előző uralkodó:
Kogugjang
Kogurjo királya
391–413
Következő uralkodó:
Csangszu