Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 03′ 39″

A még feltöltetlen Lágymányosi-tó, a Téli kikötő (mai Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen
A Lágymányosi tó 1880 körül
Légifotó a Lágymányos-öbölről (1943)

A Lágymányosi-öböl egy háromszög alakú öböl Budapesten, a Duna jobb partján. Nevét Lágymányosról kapta, de a fokozatos feltöltések során területe lecsökkent, és a jelenlegi öböl teljes egészében Nádorkert városrészben található.

FöldrajzSzerkesztés

Az öböl az 1642 és 1640 folyamkilométer szelvények között, Budapest XI. kerületében fekszik, nevével ellentétben Nádorkert városrész területén. Keleti oldala (ahol a folyótól a Kopaszi-gát választja el) 750 m, északi oldala 330 m hosszú. 50 m széles bejárata a déli végén található. Az öböl vízfelülete 11,2 ha. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3 – 2 m vastagságú iszap borítja.[1]

ÉlővilágSzerkesztés

 
A Lágymányosi-öböl

A Lágymányosi-öböl vízminősége a Dunáénál lényegesen jobb. 1993-as adatok szerint vizében több mint 22 halfaj él.[1]

TörténelemSzerkesztés

 
A Műegyetem CH épülete helyén egykor a Duna medre, illetve ártere húzódott, majd a Kopaszi-gát megépítése (18701875) után a Dunától elzárt, vízzel borított „tóvá” alakult, amelyet a 19. század végén – többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal – feltöltöttek. A Szent Gellért téren 50 méter széles (a Kemenes utcáig ér) az 1895-ös feltöltés.

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, melynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi gát őse, a Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870 - 1875 között: ez választotta le a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. A feltöltésre elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették meg 1909-re. A feltöltés anyagát a kiegyezés és az I. világháború közötti évtizedek alatt világvárossá fejlődő főváros építkezései során a házak alapozásához kitermelt bőséges föld képezte. Az 1933 - 1937 között megépült Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) projektjével párhuzamosan 1930-ban megkezdték a tónak, az 1877-ben felépült Összekötő vasúti hídtól északra eső részének feltöltését a mai Pázmány Péter sétány terepszintjére a mai Infopark helyén. Ehhez már az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Belőle jött létre a mai Lágymányosi-öböl.

1896-ban a kor ismert mulatós vállalkozója, Somossy Károly hozott létre a területén egy keleti stílusú vigalmi negyedet „Konstantinápoly Budapesten” névvel, amely azonban csak fél évet élt meg.[2]

A kikötő mellett már ekkor is fontos szerepet játszott a sport: az öböl a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős helye volt. A második világháború után is megmaradt ez a profil, de az 1950-es évektől a környék beépítése miatt területe csökkent, és az itt működő vendéglátó- és sportlétesítmények állapota is leromlott. A kerületi önkormányzat civil kezdeményezésre 1993-ban a területet helyi jelentőségű védett területté nyilvánította.

2003-ban az önkormányzat és a környékbeli telkek tulajdonosa létrehozták a terület hasznosítására az Öböl XI Kft.-t, amely így egy 45 hektáros fejlesztési területtel rendelkezik.[3] A cég jelenleg három portugál cég tulajdonában van.[4] Az itteni önkormányzati telkek korrupciógyanús privatizációja ügyében 2010-ben Molnár Gyula polgármestert és Lakos Imre alpolgármestert is meggyanúsította az ügyészség.[5]

TervekSzerkesztés

Az öböl környékén BudaPart projekt néven (A Kopaszi-gátDombóvári útBudafoki útHengermalom utca által határolt, a vízfelülettel együtt 56 hektárnyi területen[6]) tervezett fejlesztések két ütemre bomlanak.

Az „A” ütem az öbölhöz közeli 20 hektáros terület fejlesztését jelenti, ahová szabadidős és idegenforgalmi fejlesztéseket (vízi élménypark, wellness szálloda, jégcsarnok) terveznek, míg a megújuló gáton éttermek, kulturális és művészeti helyszínek jönnek létre. Az öbölben homokos strand, sportpályák, vízi színpad, jachtkikötő és a két part között gyalogoshíd létesül.

A „B” ütem 25 hektáros területén főként irodák, lakóépületek épülnek a tervek szerint.[7] A Budafoki út menti irodaépületek fejlesztése a tervek szerint 2009 őszén kezdődött volna.[6]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b A Lágymányosi öböl. Újbuda. [2012. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  2. "don-kanyar": Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly. falanszter.blog.hu, 2010. november 27. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  3. A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  4. Fejlesztői háttér (magyar nyelven). Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  5. Újbudát is elbukta az MSZP (magyar nyelven). Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
  6. a b Fejlesztés. Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  7. Fejlesztési tervek. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés