Lámpaláz

lélektani gátlás

A lámpaláz lélektani gátlás, a szereplés előtti félelemérzés.

JellemzőiSzerkesztés

A mindennapi életünk szerves része az éberségi szintünk, a reagálóképességünk állandó változása. Reggelenként fokozatosan érjük el az optimális figyelmi állapotunkat, a megfigyelések szerint 9 és 10 óra, valamint 15 és 16 óra körül vannak maximálisan éber, koncentrációra alkalmas szakaszok. Kreativitásunk, tettre készségünk maximális, jól tűrjük a nehézségeket. Ezek között az agyi csúcsidőszakok között vannak hullámvölgyek, amiről talán ismerős tünetek árulkodnak: gyakori ásítás, csökkent aktivitás, tompaság érzése.

Amikor stressz ér bennünket, a szervezetünk vész üzemmódba kapcsol, a vegetatív idegrendszer bonyolult fiziológiai folyamatokat mozgósít. Az éberségi szintünk túlságosan magas szintre emelkedik, ettől a viselkedés kontrollja csökken, érzelmi zavarok lépnek fel (erős félelem érzése). Sőt túl magas éberségi szintnél (arousal-nak hívják a pszichológusok) egymással ellentétes hatású idegrendszeri folyamatok jönnek létre, amik gátolják a szervezett viselkedést pl. a kéz hajlító és feszítő izmai egyszerre kapnak ingert, ettől merev vagy remegő lesz a kezünk. Ez a reakció, amit vizsgaszituációban, nyilvános megszólalásnál vagy koncertszereplésnél átélünk.

Az optimális teljesítmény közepes éberségi szintnél jelentkezik és a túl magas szint elérésekor pl. erős érzelmi felindultságkor a teljesítmény akár nullára is csökkenhet.

Pozitív hatásaiSzerkesztés

A csekély mértékű izgalom szereplés, vizsga előtt segít felkészülni a nehéz feladat végrehajtására, hozzájárul a szervezet csúcsra járatásához.

A pozitív hatású lámpaláz jótékonyan hat a motivációnkra, jobb teljesítményre ösztökél. Hivatásos zenészek gyakran beszámolnak arról az élményről, hogy az első hang leütése után eltűnik a lámpalázuk, mondanivalójuk átélése elnyomja félelmeiket. Az előadó figyelme ekkor saját feszültségéről, önértékeléséről átterelődik magára az előadásra. 1995-ben egy lengyel zenepszichológus, Ewa Glowacka pozitív és negatív lámpalázról beszámoló diákokat vizsgált és arra próbált rájönni, milyen tulajdonságok befolyásolják a lámpaláz mértékét. Két lényeges eltérést talált a két csoport között, az egyik az az önbizalom, az önmagukba vetett hit, hogy képesek szabályozni lámpalázukat. A másik pedig nem más, mint a maximalizmus, a saját maguknak felállított elvárások.

A pódium-szorongásban, azaz a lámpaláz súlyosabb formájában szenvedők többnyire túlértékelik tüneteiket. A vegetatív jellemzők megjelenéskor (szívdobogás, légszomj, reszketés, szájszárazság, izomfeszültség) elkezdenek félni a pszichés tünetek megjelenésétől (emlékezetzavar, külvilág észlelésének beszűkülése, koncentráció elvesztése, hadarás, dadogás), ez tovább növeli a szorongás mértékét. Az előadó túlzottan aggódik az előadás kimenetele miatt, rossz előérzet gyötri, ez pedig eltereli figyelmét a feladatról, így máris megnő a hibázás valószínűsége. Ördögi kör jön létre, a viselkedés szétesése addig fokozódhat, amíg az előadó pánikba esik és elmenekül a helyszínről.

Minden egyes kudarc nehezíti a lámpaláz leküzdését, mert előbb-utóbb kisebbségi érzések alakulnak ki és a lámpalázas előadó beletörődik, feladja.


Módszerek a lámpaláz ellenSzerkesztés

Többféle eljárás alkalmazható azokban a súlyosabb esetekben, amikor a szereplés okozta szorongás extrém méreteket ölt vagy nagy mértékben befolyásolja az egyén életét.

A viselkedésterápiák lényege, hogy a előadók szerepjáték-szerű helyzetgyakorlatokkal tanulják meg a helyes viselkedésmódokat, amit később a valós szituációkban alkalmaznak.

A személyközpontú terápiában a terapeuta beszélgetés közben igyekszik megkeresni a pódium szorongás okát, segít feldolgozni a problémákat, és együtt keresik a lehetséges okokat (pl. negatív énkép, kudarckereső hozzáállás, feltételekhez kötött elfogadás fontos kapcsolatokban stb.)

A kognitív viselkedésterápiában önkontrollt és figyelem összpontosítási technikákat tanítanak annak érdekében, hogy a stresszkeltő helyzetek létrejövő fiziológiai tüneteket kezelni tudja az egyén.

A relaxációs eljárások célja a stressz iránti túlérzékenység csökkentése és a kontroll megtartó képesség növelése.


ForrásokSzerkesztés

  • http://hadaras.weebly.com
  • Glowacka, Ewa: Self-evaluation and musical performance anxiety of students, Psychology of Music Today 1995. p. 269-274.
  • Bodnár Elek: A lámpaláz leküzdése - kézirat 1982. BME mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest
  • Hebb, D.O.: A pszichológia alapkérdései. Gondolat, 1975. Budapest
  • Dr. Völgyesi Ferenc: A lámpalázról és a foglalkozási neurózisokról Lélek és természettudomány, 22. szám, Novák Kiadó, 1939, Budapest
  • Selye János: Életünk és a stressz. 1964.