Wikipédia

Láng György

(1908–1976) magyar író, zeneszerző, karnagy, grafikus

Láng György (Budapest, Józsefváros, 1908. április 4.[2] – Budapest, 1976. április 3.)[3] magyar író, zeneszerző, karnagy és grafikus.

Láng György
Született1908. április 4.
Budapest
Elhunyt1976. április 3. (67 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWeinstein Izabella
Gyermekeikét gyermek
SzüleiLáng Salamon
Grünfeld Rozália
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (B parcella, 22. sor, 1. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Láng Salamon (1877–1948)[4] államvasúti hivatalnok és Grünfeld Rozália (1878–1957) fia.[5] A Zeneakadémián zeneszerzői és karnagyi diplomát szerzett. Kodály Zoltán növendéke volt. Egyidejűleg a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte. Szimfonikus, kamara- és kórusműveket komponált. Az 1930-as években sorra jelentek meg zenei kritikái Az Est Lapokban, a Budapester Montagszeitungban, a Budapesti Hírlapban, az Újságban, a Heti Hírekben és az Előre lapokban. 1940-ben jelent meg legismertebb műve, a Bach életét bemutató A Tamás-templom karnagya című írása. A háború kettétörte karrierjét. Előbb munkaszolgálatos volt, majd a Mauthausenhez tartozó gunskircheni koncentrációs táborba került. A táborban is próbált újságot szerkeszteni, amelyet egyedüli deportációs lapként „Alpenjäger" címmel adtak ki. 1945. május 5-én szabadult fel, akárcsak Hegedüs Géza író, akihez baráti kapcsolat fűzte. A háború után két évig Németországban maradt és egy szövetséges alakulat tagjaként nácik után kutatott. Az ötvenes években zenei és képzőművészeti előadásokat tartott és énekkarokat szervezett, de ahhoz, hogy családját el tudja tartani, éjjelente kocsmákban zongorázott. Az 1960-as években a Művészeti Szakszervezetek továbbképző stúdiójának tanára volt. Legjelentősebb alkotásának – kamaraművei mellett – a Concerto Ebraico című hegedűversenyét tartják, amely zsidó motívumokon alapul Három művét színpadra is állították. Nevét mindenekelőtt nagy sikerű zenei tárgyú könyvei tették ismertté. Utolsó regényét, a Hanelét halála után adták ki.

Felesége Weinstein Izabella volt. Fiai Tamás és Péter.

Főbb művei szerkesztés

  • A Tamás-templom karnagya. Bach János Sebestyén életének regénye (Budapest, 1940; átdolgozva, Budapest, 1958)
  • Bartók élete és művei (Budapest. 1947)
  • Szív és szaxofon (regény, Budapest 1947)
  • Joseph Haydn (Budapest, 1959)
  • Primavera (Sandro Botticelli élete, regény, Budapest, 1969)
  • Beethoven tavasza (életrajzi regény, Budapest, 1973)
  • Hanele (regény, Budapest. 1980)

Színművei szerkesztés

  • Katz bácsi (zenés játék, Bethlen téri színpad, 1935)
  • Akik túlélték (Belvárosi Színház, 1946)
  • Két férfi az ágy alatt (Dosztojevszkij témája nyomán, Vígszínház, 1949–50)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Te szőke gyerek - Egy kocsmazongorista emlékei (Glória Kiadó, Budapest, 2007)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Láng_György&oldid=26772052”