Lángh Ignác

Lángh Ignác (Győr, 1812. július 31. – Pest, 1864. március 26.) ügyvéd, királyi táblai jegyző, hírlapíró, városi főkapitány.

Lángh Ignác
Portréja a Vasárnapi Ujság 1864. évi 17. számából.
Született	1812. július 31. Győr
Elhunyt	1864. március 26. (51 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ügyvéd, királyi táblai jegyző
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Polgári szülők gyermeke. A gimnáziumot elvégezvén, a cisztercita-rend tagjai közé lépett és a noviciátust Zircen töltötte; a bölcseleti tanulmányokat 1829-ben Egerben végezte. De ekkor kilépett a rendből és az első jogi tanfolyamot még Egerben, a második évet Győrben végezte. A patvariát a győri püspöki uradalom ügyészi hivatalánál töltötte, majd Pesten mint királyi táblai jegyző, Végh Ignác országbírói ítélőmester oldala mellé felesküdvén, 1836-ban ügyvédi vizsgát tett és May táblái ügyvédnél nyert segédi alkalmazást, ahol az író Szalay Lászlóval együtt működött. 1841-ben önállólag kezdett ügyvédkedni; a báró Orczy-, később a Wenckheim-család választotta táblai ügyvédének; ezek példáját utóbb több főrangú család követte és Lángh mindinkább országos hírűvé vált. Említést érdemel, hogy ő mindig ellenszenvvel viseltetett minden váltóüzlet iránt és váltóügyekkel nem foglalkozott soha. 1848-ban Pest város megválasztotta főkapitánnyá, mely hivataláról november 22-én lemondott; 1869-ben pedig a Nemzeti Casino igazgatója lett. 1861-ben az országbírói értekezlet egyik jelentékeny kinevezett tagja, hazai közintézeteink nagy részénél gyámolító tagja és részvényese volt. 1855 táján súlyos betegségbe esett, melyből hosszabb idő mulva fellábadt ugyan, de a kór mély és pusztító nyomokat hagyott lelkén, idegesség és búskomorság lepte meg; végül 1864. március 26. önként vetett véget életének Pesten.

A Pesti Hírlapnak alapításától (1841) fogva több évig buzgó munkatársa volt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Kossuth Hirlapja 1848. 124. sz.
• Vasárnapi Ujság 1864. 17. sz. arcképpel
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában