László Magda
László Magda (Marosvásárhely,[7] 1912. július 14.[7]/1919.[8] – Róma/Viterbo,[9] 2002. augusztus 2.[7]) operaénekesnő (szoprán).
| László Magda | |
 | |
| Született | Marosvásárhely |
| Elhunyt | 2002. augusztus 2. (83 évesen)[2][3][4] Nepi[5][6] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Mario Brelich |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz László Magda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
A budapesti Liszt Ferenc Konzervatóriumban tanult Stowasser Irénnél és Székelyhidy Ferencnél. 1943-ban debütált az Operaházban Amelia Grimaldi (Verdi: Simone Boccanegra) szerepében. 1943-1946 között ösztöndíjas volt. 1946-ban külföldre távozott, Olaszországban telepedett le. 1949-ben énekelte először az Olasz Rádióban (RAI) az Anya szerepét, majd 1950. május 20-án Firenzében Dallapiccola "Il Prigioniero" című művének színpadi bemutatóján. 1951-ben részt vett a frankfurti Kortárs Zenei Fesztiválon, mivel a modern zene nagyszerű tolmácsolója volt. A Római Operában 1950-ben Boito "Nerone" című operájában Asteriát, 1954-ben H. W. Henze "Boulevard Solitude" című operájának ősbemutatójában, 1958-ban a Holland Fesztiválon Schönberg "Von heute auf morgen" című operájában Asteriát énekelte. A Glyndebourne-i Fesztiválon 1953–1954 között Gluck azonos című operájában Alceste szerepében, 1954-ben a "Così fan tutte" Dorabellájaként, 1962–1963 között Monteverdi "Incoronazione di Poppea" című operájában volt hallható. 1954. december 3-án a londoni Covent Garden Operában énekelt William Walton "Troilus és Cressida" című operájának ősbemutatóján. 1966-ban a bolognai Teatro Comunale Bolognában lépett fel Dallapiccola "Il Prigioniero" című művében az Anyaként, 1969-ben pedig A. Berg "Wozzeck"-jében Marie szerepében.
Elsősorban régi operák felújításaiban és kortárs, modern művekben vált ismertté. Oratórium- és hangverseny-énekesnőként is ismertté vált.
Szerepei szerkesztés
Magyarországon szerkesztés
- Verdi: Simon Boccanegra – Amelia Grimaldi
- Madetoja: Északiak – 1. parasztlány
- Verdi: Don Carlos – Mennyei hang
- Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta
- Wagner: Az istenek alkonya – III. norna
- Goldmark Károly: Sába királynője – Astaróth, a királynő rabszolganője
Külföldön szerkesztés
- Boito: Nerone – Asteria
- Monteverdi: L'incoronatione de Poppea – Poppea
- Mozart: Cosi fan tutte – Dorabella
- Berg: Wozzeck – Marie
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Karl-Josef Kutsch – Leo Riemens: Großes Sängerlexikon (német nyelven), 2004. január 31.
- ↑ Kongresszusi Könyvtár
- ↑ a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ Opera Digitár
Források szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Operissimo (németül)
- OperaDigiTár
További információk szerkesztés
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Budapest–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.