László Miklós (író)

László Miklós névvariáns: Nikolaus Laszlo (Budapest, Terézváros, 1903. május 20. – New York, 1973. április 19.) magyar színész, rendező, színpadi szerző, író, forgatókönyvíró.

László Miklós
1937-ben
Született	Leitner Miklós 1903. május 20. Budapest
Elhunyt	1973. április 19. (69 évesen) New York
Állampolgársága	amerikai magyar
Házastársa	Florence Herrman színésznő
Foglalkozása	színműíró forgatókönyvíró színész író
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz László Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Leitner Henrik (1851–1911) mulatóhely-tulajdonos és Fischer Ilona (1875–1920) fia. Apja fiatalon gyémántkereskedéssel foglalkozott, majd az 1880-as években Pesten megalapította a Folies Caprice mulatót, melytől halála előtt egy évvel anyagi problémák miatt megvált. A Színiakadémián 1924-ben végzett. Színészi pályája a Belvárosi Színházban indult. 1925–26-ban a Belvárosi és a Renaissance Színház, 1926–27-ben a Kis Komédia, 1927 és 1931 között a Vígszínház és az Andrássy Úti Színház, 1931-ben ismét a Belvárosi Színház, 1934-ben a Magyar Színház, 1935-től a Terézkörúti Színpad művésze volt. Feltűnt kisebb filmszerepekben is: Meseautó (1934, szállodaportás), Címzett ismeretlen (1935, idegenvezető). Színpadi szerzőként 1926-ban az Apolló Kabaréban és a Terézkörúti Színpadon mutatták be először komédiáit.

Budapesten a Kiskomédia, a Blaha Lujza Színház, a Terézkörúti Színpad, a Komikusok Kabaréja, a Pavillon Kabaré, a Pódium Írók Kabaréja, a Kamara Vareté, a Komédia Kabaré, a Bethlen téri Színpad, az Omnia Kabaré, a Vidám Vareté és a Vidám Színpad játszotta illetve mutatta be először írásait. Műveit a Színházi Élet, a Délibáb, valamint a Színházi Magazin is közölte. A Nemzeti Színházban 1934-ben bemutatott A legboldogabb ember című darabját a Magyar Királyi Akadémia irodalmi díjával ismerték el. 1938-ban elhagyta Magyarországot, az USA-ba és távozott, New Yorkban telepedett le. Írói munkássága nagyrészt bohózatokból, burleszk jellegű tréfákból, mulatságos jelenetekből, szkeccsekből, zenés epizódokból áll, de foglalkozott kabaréírással, írt drámákat és forgatókönyvet is. 1940-ben létrehozta a New York-i Fészek Színházat.

Legtöbbet játszott műve az Illatszertár (1937), amelyet Hollywoodban többször fel- és átdolgoztak, megfilmesítettek: Saroküzlet (The Shop Around the Corner) (1940); A jó kis nyarak (In the Good Old Summertime) (1949), A szerelem hálójában (You've Got Mail) (1998). Ugyancsak Az Illatszertár című művéből musical változat is készült She Loves Me címmel, melyet a New York-i Broadway-en 1963-ban, Londonban 1964-ben mutattak be. Külföldön, többek között Prágában, Bécsben, Berlinben és Párizsban is játszották műveit.

Színpadi művei

• Eszter böjtje (1926)
• Baleset (1927)
• A röhögő ember (1928)
• Commedia dell’arte (1929)
• Fogat fogért (1930)
• Bakonyi – egyfelvonásos (1932)
• Rómeó és Júlia – egyfelvonásos (1933)
• A legboldogabb ember – színmű (1934)
• Dr. Kerekes Mária – színmű (1936)
• Bubi – vígjáték (1936)
• Vén szamár – vígjáték (1937)
• Illatszertár (1937)
• He loves me (1950) – Hollywood

Musical

• She loves me (1963)

László Miklós: Illatszertár című darabja alapján írta: Joe Masteroff, zenéjét szerezte: Jerry Bock, a dalok szövegét Sheldon Harnick írta.

Filmográfiája

Az alábbi filmekben szerepelt színészként:

• Vica, a vadevezős (1933)... Pincér
• Meseautó (1934)... Szállodaportás
• Címzett ismeretlen (1935)... Idegenvezető
• Úrilány szobát keres (1937)... Révész Elek, megcsalt férj

Egyéb filmes, televíziós munkái (író, forgatókönyvíró):

• Pardon, tévedtünk
• A néma ember
• Úrilány szobát keres (1937)
• Katharina (1938)
• Sing Sing (1938)
• The Shop Around the Corner (Saroküzlet) (1940)
• Big City (Nagyváros) (1948)
• In the Good Old Summertime (A jó kis nyarak) (1949)
• She Loves Me (1978)
• A mindent tudó Mezei (bohózat)
• Mili néni (bohózat)
• Megnősülne jó házból való fiatalember (bohózat)
• Éjféli operabemutató (Zenés Tv-színház, 1985)
• Illatszertár (magyar tévéjáték, 1987)
• You've Got Mail (A szerelem hálójában) (1998)

Kabaré jelenetei

• Aug’ um Aug’ (1926)
• Eine Stunde in der Irrenanstalt (1926)
• Ringlispíl (1926)
• Eszter böjtje (1926)
• Kalandos éjszaka (1927)
• A mandarin (1927)
• Baleset (1927)
• Éjjeli vendég (1927)
• Leót kivégzik (1928)
• A röntgenszemű ember (1928)
• A röhögő ember (1928)
• Nyomorult emberek (1929)
• A néma ember (1929)
• A csúnya ember (1929)
• A Csaradi (1929)
• A téma (1930)
• Panamakalap (1930)
• Egy óra az őrültek házában (1930)
• Éjjel a külvárosban (1930)
• Fogat fogért (1930)
• Gyerekek (1931)
• Doktor úr, én hülye vagyok! (1931)
• Biztos üzlet (1931)
• Mit csinál egy férfi ha... (1931)
• A páciens (1931)
• Beugrok a Dunába (1931)
• A Bakonyi (1932)
• Őfelsége szórakozik (1932)
• Nefelecs utca 57. (1932)
• Nyáréjszaka (1932)
• Muszáj röhögni (1932)
• Az öngyilkos patent (1933)
• Körforgalom (1933)
• Kutyili, várlak (1934)
• Új darab (1934)
• Gyöngyösbokréta (1934)
• Forró a tormás, urak! (1934)
• Tanár úr bevonul (1935)
• Férjek, ha találkoznak (1935)
• Kié a kalap? (1935)
• Mili néni (1935)
• Barabás informál (1936)
• Három szál virág (1936)
• Ápolók kerestetenek (1936)
• Megcsal a feleségem (1936)
• Vadsertés áfonyával (1937)
• Féltékenység (1937)
• Pardon, tévedtem (1937)
• Nászutasok (1938)
• Virágvasárnap (1938)
• Öreg ember nem vénember (1938)
• Bocsánatot kérek (1938)
• Péntek, 13-án (1938)
• Nehéz Izsónak lenni (1939)
• Kvázi Dodó, a víztoronyőr (1940)
• Pontos kiszolgálás (1948)
• Ki az úr a családban? (1980)

Rádió

• Éjféli látogató (Olvassak, vagy lőjek?; Mama, fogjál nekem békát!) – Brand István verse, Vujicsics Tihamér zenéje (1963)

Díjai, elismerései

• Színházi Élet „epizóddíja” (1928)
• Magyar Királyi Akadémia irodalmi díja (1934) – A legboldogabb ember című művéért

Források

• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
• László Miklós
• Magyar Színházművészeti Lexikon

További információk

• László Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
• László Miklós az Internet Movie Database-ben (angolul)