Főmenü megnyitása

László Zsigmond (Nagytétény, 1893. május 23.Budapest, 1981. július 28.) Erkel Ferenc-díjas (1962) zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa (1972).

László Zsigmond
Született 1893. május 23.[1]
Nagytétény
Elhunyt 1981. július 28. (88 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása filológus
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Nagytétényen született 1893. május 23-án. 1911-1916 között a budapesti, lipcsei és bécsi egyetem bölcsészettudományi karán végezte irodalmi tanulmányait. Doktori disszertációja: A kuruc balladák (Budapest, 1917) volt. 1945-1948 között a Goldmark Károly Zeneiskola igazgatója volt, majd 1955-ig a budapesti körzeti zeneiskolák zenetörténet tanára lett.

Budapesten hunyt el 88 évesen, 1981. július 28-án.

MunkásságaSzerkesztés

Elsősorban magyar verselmélettel, ritmustannal, zenei prozódiával, magyar zenetörténettel, zenekritikával és zenei műfordításokkal foglalkozott.

Főbb munkáiSzerkesztés

  • 36 francia népdal (műfordítás, Budapest, 1949)
  • Liszt Ferenc és az orosz zene (Budapest, 1955)
  • Erkel Ferenc élete képekben (Budapest, 1956, 1958, 1961, oroszul 1964)
  • Ritmus és dallam. A magyar vers és ének prozódiája (Budapest, 1961)
  • Az ifjú Liszt. 1811-1839 (Budapest, 1962)
  • A rím varázsa (Budapest, 1972)
  • Liszt Ferenc élete képekben és dokumentumokban (Mátéka Boleszlávval, Budapest, 1978, orosz, német, angol, francia nyelven is)
  • Költészet és zeneiség (Budapest, 1985).

ÍrásaiSzerkesztés

  • prozódiai tanulmányok
  • zenei cikkek
  • kritikák
  • fordítások
  • oratórium-szövegek

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés