Főmenü megnyitása

Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8.Leányfalu, 1971. június 12.) magyar politikus, a Gömbös-kormány és a Darányi-kormány igazságügy-minisztere.

Lázár Andor
250px
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1932. október 1. 1938. március 9.
Előd Zsitvay Tibor
Utód Mikecz Ödön

Született 1882. március 8.
Pápa
Elhunyt1971. június 12. (89 évesen)
Leányfalu

Foglalkozás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Andor témájú médiaállományokat.
Lázár Andor emléktáblája

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Pápán született református származású családban. Apja, a nórápi születésű Lázár Benő (18481887),[1] köz- és váltó-ügyvéd,[2][3][4] anyja, a római katolikus Makara Gizella asszony volt. Apai nagyszülei Lázár András (17861853),[5] dákai, majd nórápi református iskolai tanító, és Konta Éva (18051853) voltak.[6][7] Anyai nagyszülei dr. Makara György (18211893), Veszprém vármegye főorvosa,[8] és Leeb Magdolna voltak; dr. Makara György első felesége halála után majd feleségül vette Lóskay Máriát (18391934).[9]

Szülei Lázár Benő és Makara Gizella 1881. május 7.-én Pápán kötöttek házasságot a római katolikus vallás szerint.[10] A Pápai Református Kollégiumban tanult, majd Budapesten szerzett jogi diplomát 1903-ban. Tanulmányútjai során bejárta Európa legtöbb országát, megfordult az Egyesült Államokban és Kanadában is. 1906-tól gyakorló ügyvédként tevékenykedett, és hamarosan már főváros előkelő és tekintélyes ügyvédjei közé tartozott. Pénzügyi és közgazdasági tanulmányokat folytatva értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Gazdaságpolitikai tanulmányok, Ausztria pénzügyei a XIX. század elején, Az osztrák devalváció illetve a Német és lengyel devalváció című könyvein kívül több tanulmánya jelent meg.

Jelentős szerepe volt a Magyar Állami Pénzjegynyomda megalapításában és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája létrehozásában; a utóbbiban fontos szerepet játszott Karafiáth Jenő és Persay Ferenc mellett. Egyik alapítója volt az Országos Protestáns Patronázs Egyesületnek, amelynek a vezetésében is részt vett. Közéleti munkásságának és érdemeinek elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1928-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Politikai pályája az 1930-as évek elején kezdődött, ekkoriban Gömbös Gyula baráti köréhez tartozott. 1931. május 30. és augusztus 24. között a honvédelmi minisztérium államtitkári posztját töltötte be, a Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt színeiben 19311935-ben Szentes, 1935 és 1939 között pedig a Nemzeti Egység Pártja színeiben Debrecen országgyűlési képviselője volt.

1932. október 1-jétől a Gömbös-kormány igazságügy-miniszterévé nevezték ki, azonban Gömbös fajvédő nézetei helyett a konzervatív eszméket támogatta. 1938 tavaszán összekülönbözött Darányival, és kultuszminiszterével, Hóman Bálinttal, mert nem volt hajlandó támogatni az első zsidótörvényt. Mivel nem változtatott véleményén, Hóman lemondásra szólította fel, ami március 8-án meg is történt. Utódja a március 9-én hivatalba lépő Mikecz Ödön lett. Ezt követően a Pesti Naplóban és a Budapesti Hírlapban számos vezércikkben utasította el a náci Németország eszméihez való közeledést. Az 1939-re a radikalizálódó Imrédy miniszterelnökkel is szembefordulva kivonult a politikai életből, 1950-ig ügyvédi munkáját folytatta.

A második világháború utáni légkörben nem kezdhetett új politikai karriert: 1946-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka lett, amiről 1948-ban kommunista nyomásra lemondott. Mivel minisztersége alatt történt a Rákosi-per, Rákosi úgy gondolta, hogy ő áll letartóztatása és elítélése mögött. Kihallgatása során ugyan tisztázódott, hogy nem volt szerepe benne, de továbbra is ellenségnek számított: 1951-ben mint a Horthy-rendszer politikusát kitelepítették az Alföldre, és csak Nagy Imre 1953-as kormányalakítását követően szabadult. Ezután Leányfalun telepedett le, ahol visszavonulva élt 1971-ben bekövetkezett haláláig.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Felesége, telegdi Róth Márta (*Józsefvárosi, Budapest, 1890. január 13.–†Budapest, 1920. november 26.), telegdi Róth Lajos (18411928), bányaügyi magyar királyi főtanácsos, geológus, a földtani térképezés szakértője, a Vaskorona rend lovagja, és Piller Márta lánya, akit 1918. május 27.-én vett el Budapesten. Házasságukból egyetlenegy gyermek született:[11]

  • Lázár György

EmlékezeteSzerkesztés

2014-ben Rápássy Róbert parlementi államtitkár avatta fel az emléktábláját Leányfalun a Székely-villánál (2016 Leányfalu, Mókus utca 5.)[12]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. Bp., Ráday Gyűjtemény, 1995
  • Lázár Andor: Egy hosszú élet emlékei. Pápa, az alvó város. Pápa, Jókai Városi Kvt. kiadása, 1999
  • Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. In: Pápától Brüsszelig. Bp., Littera Nova BT, 2000
  • Lőrinc László: Lemondottan érdekes. Egy konzervatív igazságügy-miniszter a jogtalanság ellen. Heti Világgazdaság, 2013. április 3.
  • Lőrinc László: Lázár Andor nem létező emlékművéről. Tényleg!?, 2015. augusztus 12.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Országgyűlési almanach (1931-1935)
  • Országgyűlési almanach (1935-1939)
  • Püski Levente: A '30-as évek kormánypolitikájának krónikása: Lázár Andor. Rubicon 2003/7-8. Sokszínű emlékezet: A Horthy-korszak naplók és memoárok tükrében, 31. oldal

JegyzetekSzerkesztés