Lénárt István (gyártásvezető)

(1921–2021) magyar gyártásvezető, színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 18.

Lénárt István, Löwinger (Budapest, 1921. április 7.2021. március 31.) magyar gyártásvezető-gyártásszervező, színész, 2004-től a Magyar Televízió örökös tagja. Nagyapja Baron Ede Illés újságíró, szerkesztő.

Lénárt István
Született1921. április 7.
Budapest[1]
Elhunyt2021. március 31. (99 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLénárt István
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)

A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárt István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Löwinger Vilmos (1868–1932) újságíró és Baron Margit fia.[3] A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. Egyetemi tanulmányait a Közgazdasági Egyetemen kezdte 1947-ben, ahol négy félévet végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásvezetői szakát végezte el (1954).

Gyakornokként került a filmgyárba, végigjárta a fokokat a laboratóriumi segédmunkától a gyártásvezetésig. Az elsők között szerzett gyártásvezetői diplomát a főiskolán (Simon Menyhért születése, a Szakadék, a Gázolás nagyjátékfilmek). Az 1956-os forradalom után átmenetileg a Nemzeti Színházban Várkonyi Zoltán és Major Tamás mellett végzett szervezői munkát. 1963-ban a Magyar Televízióhoz került diszpécsernek, itt megtalálta igazi helyét a koordináció vezetőjeként, igazgatóhelyettesi rangban dolgozott nyugdíjazásáig. Százhúsz operatőr és a műsorgyártáshoz szükséges technikai személyzet tartozott hozzá. Ő felelt a karmesterversenyek, táncdalfesztiválok, a Ki Mit Tud-ok, tévéjátékok és játékfilmek gördülékeny rögzítéséért abban a korszakban, amikor csak tévéjátékból, kosztümös filmből 70-80 készült az MTV-ben.

1970–1971-ben nagy szerepe volt a Veszprémi Tévétalálkozó kitalálásában és megszervezésében. Horváth Ádám elnöksége idején tanácsadói munkakört látott el. Arcát, hangját, gesztusait, jellegzetes személyiségét őrzik a filmek, amikben játszott is, ő volt a Szürkület idegorvosa, a Glamour jogtanácsosa, a Szenvedély ügyésze és A londoni férfi Morrison felügyelője, az Eltörölni Frankot című film teljhatalmú elvtársa.

Fontosabb tevékenységei: a Vígszínház médiamenedzsere (1996-tól), a Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége Etikai Bizottságának Elnöke (2005-től), a Fészek Művészklub Felügyelő Bizottságának Elnöke, a Filmjus Alapítvány kuratóriumi tagja.

Munkahelyei

szerkesztés
  • Madách Színház titkára (1945–1946)
  • Szakszervezeti Tanács kulturális osztály (1947–1948)
  • Művelődési Minisztérium (1948–1951)
  • Magyar Filmgyártó Vállalat (1951–1957)
  • Nemzeti Színház (1958–1962)
  • Magyar Televízió (1963–1991)
  • Vígszínház (1991–2010)
  • Ami megérthetetlen (rövidfilm) (1954)
  • Én és a nagyapám (1954)
  • Simon Menyhért születése (1954)[4]
  • Gázolás (1955)
  • Szakadék (1956)
  • Bolond április (1957)
  • Szürkület (1990)
  • Eltörölni Frankot (2021)

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Szocialista Kultúráért (1971)
  • Munkaérdemrend Bronz fokozat (1972)
  • Munkaérdemrend Arany fokozat (1981)
  • Magyar Köztársaság Lovagrendje (1996)
  • Árvai Jolán-díj (2002)
  • Magyar Filmszakma életműdíj (2004)
  • MTV Örökös Tagja (2004)