Létavértes

magyarországi város Hajdú-Bihar megyében

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Létavértes
Szent Mihály és Gábor főangyalok-templom, Létavértes légifotó.jpg
Létavértes címere
Létavértes címere
Létavértes zászlaja
Létavértes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás város
Polgármester Menyhárt Károly (független)[1]
Irányítószám 4281, 4283
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség7061 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség60,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület116,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Létavértes (Magyarország)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″
Létavértes (Hajdú-Bihar megye)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Létavértes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki löszös hát találkozásánál fekszik. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km). Közigazgatásilag hozzá tartozik Cserekert is.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve, illetve Debrecenből, BiharkeresztesPocsaj felől, BerettyóújfaluPocsaj felől vagy Vámospércs felől érhető el. A magyarromán országhatár kb. 5 km-re található a településtől, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

TörténeteSzerkesztés

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

NagylétaSzerkesztés

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

 
Létavértes légifotója

VértesSzerkesztés

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt. Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

LétavértesSzerkesztés

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

2016. évben Huszti János, a helyi húsboltos fiú gyermeke nekiállt kompetetíven játszani Tom Clancy's Rainbow Six Siege nevezetű video játékkal.

2019-ben lett először ismertebb, a tömérdek mennyiséggű toxiksággal, az úriember mellékesen az egyik legtoxikabb ember a játék magyar közösségében.

2020-ban csapatot alapított playharddal, sukomerrel, zeussal, bigg1e-vel "Team Silent" néven, elég hamar felbomlott, hiszen Huszti rendkívűl bunkó, toxic, és gyakran vannak sértő megjegyzései.

2020 novemberében azonban váratlan fordulat történt, Huszti János felvételt nyert a GALAXY ESPORTS csapatába, így ismét egy csapatba került playharddal és bigg1e-vel.

NépcsoportokSzerkesztés

2011-ben a város lakosságának 89,1%-a magyar, 3,9%-a cigány, 0,8%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

KözéleteSzerkesztés

ÖnkormányzataSzerkesztés

A települési önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4., telefonszáma: 52 / 376-101, faxszáma: 52 / 376-345. E-mailes elérhetőségei: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu, hivatalos honlapja a www.letavertes.hu.

A településen működő nemzetiségi önkormányzatok közül a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19., telefonszáma: 30/743-59-76; a Román Nemzetiségi Önkormányzat (Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din) címe: 4281 Létavértes, Új u. 54., telefonszáma: 30/207-4270, e-mail címe: letaroman@freemail.hu.

PolgármestereiSzerkesztés

A nyolcvanas években a tanács elnöke Szatmári Sándor volt.[4]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Szatmári Sándor Kiss
Tiborné
Menyhárt Károly
A polgármester-választások főbb adatai[5]
Év Jelöltek
száma
Részvétel Megválasztott polgármester Szavazat
név szervezet db érv.%
1990 (nincs adat) Szatmári Sándor (nincs adat)
1994 1 27% Szatmári Sándor 1 314 100%
1998 3 38% Szatmári Sándor 1 147 59%
2002 4 44% Kiss Tiborné 1 086 48%
2006 5 45% Menyhárt Károly 842 35%
2010 5 42% Menyhárt Károly 799 35%
2014 4 39% Menyhárt Károly 1 133 52%
2019 3 38% Menyhárt Károly 1 102 50%

Egyházi közigazgatásSzerkesztés

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.

Református egyházSzerkesztés

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

NevezetességeiSzerkesztés

TestvérvárosaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű ref-eknek
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2011-es népszámlálás településsoros adatai
  4. Búcsú Szatmári Sándortól. LétaHírek - Létavértesi Hírek, 2010. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  5. A 2019-es választások eredményei elérhetőek: Helyi önkormányzati választások 2019. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. június 23.) Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. június 23.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019.

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

További információkSzerkesztés