Főmenü megnyitása

A lócsér (Hydroprogne caspia vagy Sterna caspia) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Hydroprogne nem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Lócsér
Sterna-caspia-010.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Hydroprogne
Kaup, 1829
Faj: H. caspia
Tudományos név
Hydroprogne caspia
(Pallas, 1770)
Elterjedés
Hydroprogne caspia map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lócsér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsér témájú médiaállományokat és Lócsér témájú kategóriát.

Hydroprogne caspia in flight.jpg

Egyes rendszerezések a Sterna nemhez sorolják, Sterna caspia néven.

ElterjedéseSzerkesztés

Mind az öt kontinensen honos, elsősorban a partvidékeken.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 47-54 centiméter, szárnyfesztávolsága 130-145 centiméter és testtömege 500-750 gramm. Feje és tarkója fekete, tollazata kékesszürke és fehér.

ÉletmódjaSzerkesztés

6-8 méteres magasból figyeli vizet és onnan csap le a halakból álló táplálékára, de megeszi a rovarokat, valamint a gerincteleneket is.

SzaporodásaSzerkesztés

Fészkét kisebb-nagyobb telepekben, nyílt, köves, homokos, esetleg kevés alacsony növényzettel benőtt területekre építi. A fészakalja 2-3 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 20-22 napig kotlik. A fiókák 30-35 nap után válnak önállóvá, de még a vonulási területen is etetik öket.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Vonulása idején fordul elő Magyarországon, rendszeres vendég, a legtöbb megfigyelés a Duna-Tisza közén, illetve halastavaknál fordult elő.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés