Lósy Béla

(1883–1969) újságíró, vadászíró, helytörténész, gazdaságelemző

Lósy Béla Imre Kristóf (Nyitra-Felsőváros, 1883. március 15.[1] – Nyitra, 1969. április 9.) újságíró, vadászíró, helytörténész, gazdaságelemző.

Lósy Béla Imre Kristóf
Született1883. március 15.
Nyitra
Elhunyt1969. április 9. (86 évesen)
Nyitra
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaVörös Ilona
Foglalkozásaújságíró, vadászíró, helytörténész, gazdaságelemző
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szülei id. Lósy Géza igazgató-telekkönyvvezető Farkasdpusztáról és Wanka Auguszta Nagybiccséről származtak. Bátyjai Lósy József (1874-1917) zoológus, entomológus tanár, illetve ifj. Lósy Géza rajztanár, iparművész, festő- és könyvillusztrátor.

Középiskoláit Nyitrán és Budapesten, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Ott tanársegédként működött, majd a prímási, később a nyitrai püspöki uradalomnál dolgozott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület titkára lett. A Zoboron lakott, majd Magyarországra költözött.

Az első világháborúban a 14. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1916-ban tartalékos hadnagy, végül főhadnagy.[2] Kétszer is megsebesült az orosz fronton. Többször kitüntették (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt). A háború után a kerületi bíróság állandó szakértője volt.

Előbb a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület titkára,[3] majd 1937-ben a Délnyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatója lett.[4] Az egyesület előadásokat, vizsgákat[5] és díjazásokat tartott.[6]

1940-ben elhagyta Nyitrát és Magyarországra költözött. 1958-ban Koltán, 1960-ban ismét Nyitrán élt családjával. Felesége Vörös Ilona (1898-1974). Gyermekeik István (1918[7]-2004) és Imre (1922).

Egyik kezdeményezője volt a Balatoni Múzeumnak, tagja volt a Nyitrai Múzeumi Bizottságnak és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület nyitrai fiókjának alelnöke. A nyitrai városi temetőben nyugszik.

Művei szerkesztés

  • 1932 Lósy Béla rádióelőadása Nyitráról. Nyitravármegye XXIII/7, 1-2. (1932. február 12.)
  • 1933 Március 19: Oculi. Nyitravármegye XXIV/11, 2. (1933. március 17.)
  • 1935 Kasznár úr megveszekedése. In: Nyitrai Írók Könyve. Nitra, 49-60.
  • 1939 Mátyás király Nyitrán. In: Nevető Nyitra, 44-45.[8]
  • 1939 Régi jó Nyitra. In: Nevető Nyitra, 45-48.
  • 1939 A Zobor történetéhez. Nyitravármegye 1939. szeptember 17, 4.
  • 1939 A nyitrai honvédek kéthetes harca Jangrótnál. Nyitravármegye 1939. november 12., 2.
  • 1939 A nyitrai honvédek harcai Golaczowynál. Nyitravármegye 1939. december 3., 2.

Írt a Balaton-vidékbe, Nyitramegyei Szemlébe (1909), Nyitravármegyébe (1913, 1927-1928, 1933, 1936-1938)

Jegyzetek szerkesztés

  1. familysearch.org
  2. Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg Számára 1919. január 11. 4. sz., 113.
  3. PMH 1937. május 12.
  4. PMH 1937. november 25.
  5. PMH 1938. március 6.
  6. PMH 1937. július 9., 9.
  7. familysearch.org Birth Registration Zala Besenyő
  8. Variáció egy ismert Mátyás mesére, lásd:[1]

Források szerkesztés

  • Fehér Sándor - Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek - Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra, 28.
  • Faith Fülöp 1940: Nitra arany könyve. Nitra, 17, 19-20.
  • Nitravármegye XXXI/3, 1 (1940. január 14.)
  • 1936 Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 197.
  • Nyitravármegye 1933. március