Lövölde tér

tér Budapest VII. kerületében

A Lövölde tér egy a budapesti Terézváros és Erzsébetváros határán fekvő köztér.

Lövölde tér
Lövölde tér 1.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest, VI. és VII. kerület
Elhelyezkedése
Lövölde tér (Budapest)
Lövölde tér
Lövölde tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövölde tér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A tér északnyugati oldala, a jellegzetes, nagy múltú illemhellyel és bódékkal, illetve a játszótérrel

A Lövölde tér a Király utca északkeleti végének és a Szív utcának a találkozásánál, illetve a Felső erdősor és a Városligeti fasor délnyugati végének találkozásánál található. A tér egyik része közigazgatásilag a VI. kerülethez, a másik pedig a VII. kerülethez tartozik.

 
Lövölde tér a levegőből fényképezve

TörténeteSzerkesztés

 
Berkes Antal festménye a térről

A 18. században a polgárság feladatai közé tartozott a városok biztonságának és békéjének megőrzése. Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távolmaradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt.[1]

Budán, a mai Széna tértől nem messze már 1696 óta állt egy „lőház”, amelyet többször is bővítettek, és falain belül nemzetközi lövészünnepeket is szerveztek. 1885-től az odavezető utca nevét is adó utca másik végére költözött a lövőház.[1] Az első pesti lövölde már az 1701-es rendelet kibocsátásakor is állt. A fából készült ház a Hatvani kapu és a Szabó rondella között, a mai Astoriánál volt, majd 1776-ban kőépületté alakították. Mivel a város rohamosan terjeszkedett, 1789-ben új lövöldére volt szükség. A létesítmény az egykori pestistemető fölé, a mai Vámház körút-Fővám tér-Só utca-Bástya utca-Királyi Pál utca határolta területre épült. A Király Pál utcát sokáig Puskás vagy Lövöldöző utcának hívták. Koronázásának napján még I. Ferenc is járt ebben a lövöldében. Ennek a lőtérnek a helyén később bérházak épültek.

1824-ben avatták fel Zambelli András tervei alapján készült új lövöldét, a Kálvin tér környékén, a mai Királyi Pál utcában.[2] A klasszicista épületnek hosszú dór oszlopsora, díszes diadalívszerű kapuja, és I. Ferenc látogatását ábrázoló timpanonja volt. A tulajdonképpeni lőtér mellett vendéglők, pipázó-, társalgó- és tánctermek és egy park is tartozott, aminek következtében létesítmény a polgári élet egyik központjává vált. A megnyitóra rendezett ünnepélyen 300 terítékes vacsorát adtak. A sokak szerint Pest legszebb épületének számító lövöldét az 1838-as árvíz elpusztította, de 1840-re újraépítették. Az új épületet a Külső-Erzsébetvárosban, a mai Lövölde tér északkeleti sarkában húzták fel.[1] Az előző lövöldéhez hasonlóan ezt is Zambelli András tervezte, és még abban az évben József nádor avatta fel. A klasszicista stílusú lövölde két épületegyüttesből állt. Az egyikben vendéglők, éttermek és kiszolgáló helyiségek, a másikban pedig a lőcsarnokok és a lövészmester lakása voltak, a lövőház parkjába pedig díszes kapun át lehetett bejutni.

1874-ben, az itt működő lövöldéről nevezték el a teret Lövölde térnek.

A lövölde épülete 1890-ig állt a téren, lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek.[2]

A Lövölde tér 6. szám alatt működött a Kairó kávézó, amelynek gyakori vendégei voltak Teleki Pál politikus, Gundel Antal lapszerkesztő (Gundel János fia), Szablya-Frischauf Ferenc iparművész, Fülep Lajos és Felvinczi Takács Zoltán művészettörténészek is. Az itt megforduló értelmiségiek 1906-ban egy rövid életű hetilapot is kiadtak Szerda címmel.[3][4]

1982-ben Maurer Klimes Attila tervei alapján újították fel a teret. A tér játszótere Hamar József és Pécsi Sándor munkája.[5]

Köztéri szobrokSzerkesztés

A tér és a Városligeti fasor találkozásánál áll Arthur Koestler író, filozófus, polihisztor szobra, melynek alkotója Varga Imre. A szobrot 2009. október 20-án avatták fel.

Közösségi közlekedésSzerkesztés

A teret két trolibuszvonal is érinti:   70 , 78

A 20. század közepéig villamosvonal is áthaladt a téren.[6]

ÉrdekességekSzerkesztés

 
Az óriásplakát 2013-ban
  • A téren található az egyik máig fennmaradt „Zöld villamos” nyilvános illemhely, amely becenevét lanternás tetejével és két végén található „peronjával” a régi villamoskocsikra emlékeztető alakjáról kapta.[6]
  • A téren felállított 1x1 Tábla nevet viselő óriásplakáton kortárs művészek alkotásai láthatóak. Többek között Tereskova, Lakner Antal, Koronczi Endre, Bakos Gábor, és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is kiállították alkotásukat a téren. Az első ilyen plakát Tereskovától származott 1998-ban, amelyen önmaga fehérneműs képe alatt a következő felirat volt olvasható: „Kortárs festőművész vagyok.”[7]

A tér a művészetekbenSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Polgári lövöldék, hol polgárok lövöldöztek, 2010. február 3. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
  2. a b Lövölde tér. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  3. Kenyeres Zoltán: Egy korszak geneziséről, 1995. (Hozzáférés: 2013. február 19.)
  4. Pók Lajos: A Nyugat előzményei (négy folyóirat), 1957. (Hozzáférés: 2013. február 19.)[halott link]
  5. Lövölde tér. Zöld Kalauz. (Hozzáférés: 2013. január 25.)[halott link]
  6. a b Varga Ákos Endre: Eltűnt belvárosi villamosvonalak 2.. hampage.hu. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  7. Trencsényi Zoltán: Lövölde tér: kép. Népszabadság Online, 2010. január 22. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
  8. Kern (1985). Horváth Attila hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2013. január 31.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lövölde tér témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés