Lövő

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Lövő (1905-ig Német-Lövő, horvátul Livir) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Lövő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Lövő címere
Lövő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterHollósi Gábor (független)[1]
Irányítószám9461
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség1417 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,47 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 16° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 16° 47′ 07″
Lövő (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Lövő
Lövő
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Lövő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A községháza régen, felújítás előtt
Vasútállomás
Légi felvétel

Az Vas–Soproni-síkság és a Kisalföld határán fekszik, Soprontól 27 kilométerre délkeletre, Fertőszentmiklóstól 14 kilométerre délnyugatra.

Északnyugati szomszédja Sopronkövesd, de észak és kelet felől is e településhez tartozó külterületek határolják; a további szomszédos települések: dél felől Nemeskér, délnyugat felől Egyházasfalu, nyugat felől pedig Völcsej. Északkelet felől a legközelebbi település Röjtökmuzsaj, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

szerkesztés

A település közúton könnyen megközelíthető, mert áthalad a központján, nagyjából dél-északi irányban a 84-es főút; Fertőszentmiklóssal és Kőszeggel pedig az előbbit nagyjából merőlegesen keresztező 8627-es út kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Lövő vasútállomás a község északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8627-es útból kiágazó 86 313-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története

szerkesztés

Időszámításunk kezdete előtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet ők a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Az utak mentén a rómaiak őrállomásokat helyeztek el. Ilyen őrállomásuk volt a rómaiaknak Lövőn is. (Ezen őrállomás a "Várhely" nevet kapta a későbbiekben.) Bizonyíték van arra, hogy, ha előbb nem is, de i. sz. 105-141 között, Antoninus Pius római császár uralkodása idején már voltak rómaiak Lövőn. A Római Birodalom bukása után egész Pannónia "népek országútja" lett. 568-tól a Dunántúlt avarok népesítették be. Nagy Károly 5 évi kemény harc során (788-793) a Tiszáig terjesztette ki a birodalma határait. Ekkor az avarok mellett szláv törzsek éltek Nyugat-Magyarország területein. A honfoglalás idején is találkozhatunk a falu említésével: 950-ben a német krónikások "ad Lova" (magyarul: Lövő mellett) melletti csatákat említenek. Szent István idején Lövő határvédő szerepe megmaradt. Lövő lehetett az őrök állandó szállása, a magaslaton fekvő Fel-Lövőn pedig az őrállomásuk, ahonnét az utakat figyelhették. A tatárjárás a falu történetében hatalmas fordulópont volt. Óriási pusztítást okoztak a tatárok, a falu lakossága elmenekült. Lövő, mint őrállomás ezután megszűnik. IV. Béla a tatárjárást követően bajor telepesekkel töltötte fel a térséget. Ekkor Lövőt Schützennek nevezték, míg más források alapján a neve Geshiess is lehetett. A határnak egy részét ma is "Gurund"-nak nevezik, a német Grund szóból adódóan. A következő emlékünk 1317-ből való. Károly Róbert oklevelet ad ki Lövő kiváltságainak (hegyvám-mentesség, dézsmajog) igazolására.

Földesurai

szerkesztés

Lövő a 14. századtól földesúri fennhatóság alá kerül:

  1. Baksafi Ábrahám (…-1317-ig)
  2. Héderváry Dezső (1317-1327)
  3. Héderváry Sándor (1327-1389?)
  4. Kanizsai László (1387-1434)
  5. Kanizsai Miklós (1434-1472)
  6. Kanizsai György (1472-1508)
  7. Kanizsai László (1508-?)
  8. Kanizsai Ferenc (?-1532)
  9. Nádasdy Tamás (1536-1562)
  10. Nádasdy Ferenc (1562-1620)
  11. Nádasdy Pál (1620-1633)
  12. Nádasdy II.Ferenc (1633-1671)
  13. A királyi kincstár volt Lövő földesúri jogának a birtoklója a Wesselényi-féle összeesküvés után. (1671-1677)
    Ezután bérbe került a terület amelynek a következő zálogos urai voltak:
  14. Gróf Draskovich Miklós (1677-1678)
  15. Széchenyi György, prímás (1678-1695)
  16. Széchenyi György, uraság (1695-1732)
  17. Széchenyi Zsigmond (1732-1738)
    A fennmaradó időben családi perek miatt nem tisztázott Lövő földesurának személye.
  18. Széchenyi László (1741-1760)
  19. Széchenyi Antal (1760-1767)
    A fennmaradó időben gróf Forgách János, Széchenyi Antal sógora igazgatta a birtokot.
  20. Széchenyi Ferenc (1774-1814)
  21. Széchenyi Pál (1814-1864)
  22. Széchenyi Kálmán (1864-1871)
  23. Kisfaludy Sándor volt az utolsó lövői földesúr, de a lakosok megvették a jogokat tőle 1871 táján.

Más események

szerkesztés
  • 1454-1514 között Lövő mezővárosi rangra emelkedett, azelőtt "posessio", azaz falu volt. Lövő régi pecsétje is a 15. századra vall. A pecséten található írás a következő: S.(igillum) Commune oppidi Leoveo. Azaz: Lövő mezőváros közönséges pecsétje.
  • 1532-ben a vonuló török sereg hatalmas pusztítást okozott a faluban.
  • A 17. század közepén a törököt kiűző katonák okoztak hatalmas pusztítást Lövőn.
  • 1664-ből, illetve 1683-ból egy-egy nagy tűzvészről vannak feljegyzések.
  • Lövőnek a Rákóczi-szabadságharc idejéből is van emléke:
    • 1705: Lövő és Völcsej között a kurucok vereséget mértek a német erőkre.
    • 1711: A háborúk állandó kísérője, a pestis nem kímélte Lövőt sem. Az itteni áldozatok száma kb. 100 főre volt tehető, miközben a lakosságszám ekkor 400 körül alakult.
  • 1848: Lövőt horvátok támadták meg. A lövői katonák a környék falvainak férfi lakosaival egyetemben alkották a soproni nemzetőrség 2. zászlóaljának 14. századát.
  • A Bach-korszaknak két nagy eredménye is volt Lövőn:
    • 1851. április 1-jén a postahivatal működésbe lépett.
    • Zsandárállomás megszervezése is történt Lövőn.
  • 1865. szeptember 20.: A "Déli vasut" megindulása. Lövő a Sopron–Kanizsa útvonalon mint állomás szerepelt. A vasút jelentős gazdasági növekedést hozott a falunak.
  • 1873: A legnagyobb tűzvész Lövő történelme során.
  • 1914-1918: az első világháborúban 250 lövői katona vett részt, akik közül 70-en nem tértek haza, közülük 55 ember biztosan elhunyt a háborúban.
  • 1924. Dr. Horváth Ferenc megalapította a helyi "késgyárat".

Elnevezései

szerkesztés

A település neve 1905-ig Német-Lövő volt.[4] Horvátul két neve ismert: a kópházi horvátok Livirnek, a fertőhomoki horvátok Livernek hívták a települést.[5] A nevek eltérése a két településen beszélt horvát nyelvjárások hanglejtésében keresendő. A kópházi horvátok ča nyelvjárást beszélnek, amely a horvát tengermelléken és Isztrián használatos. Ebben a nyelvjárásban az ún. ikavski, az í-ző hanglejtés dominál. Fertőhomokon kaj nyelvjárást beszélnek, ez leginkább a szlovén nyelvhez és annak keleti dialektusaihoz áll közel, s az e magánhangzó a domináns hang.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Galavits Jenő független[6]
1994–1998 független[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 Balics János független[9]
2006–2010 független[10]
2010–2014 független[11]
2014–2019 Hollósi Gábor független[12]
2019–2023 független[13] a képviselő-testület feloszlatta magát[14]
2023–2024 független[1] Időközi választás 2023. január 8.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1427
1404
1403
1445
1385
1417
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,6% horvátnak, 2,9% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,5%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,5% (14,8% nem nyilatkozott).[15]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b Lövő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 8. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 272. o. (1999). ISBN 963-9130-32-X 
  5. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  6. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  12. Lövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  13. Nagy Márta: A polgármester továbbra is polgármester Lövőn. nalunk.ujszo.com (2023. január 9.)
  14. Lövő Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Mohl Adolf: Lövő története (Győr Győregyházmegyei Alap Nyomdaműintézete, 1930.)