Lúcs

község Szlovákiában

Lúcs (szlovákul Lúč na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Kis- és Nagylúcs egyesítésével jött létre.

Lúcs (Lúč na Ostrove)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterKiss László
Irányítószám930 03
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség711 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület15,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 30″, k. h. 17° 31′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 30″, k. h. 17° 31′ 20″
Lúcs weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Dunaszerdahelytől 7 km-re délnyugatra, a Csallóköz középső részén fekszik.

Története szerkesztés

1248-ban Dénes pozsonyi ispán oklevelében "Luche" alakban királyi udvarnokok és szolganépek falujaként említik először. Másodszor 1297. július 23-án említik, szintén "Luche" néven. Lakói kezdetben kiváltságokat élveztek, melyeket azonban később elveszítettek. 1351-ben már tizedet kellett fizetniük. Lúcs a 14. században már két faluból állt. 1303-ban határolják el "Theberluche" települést. 1316-ban "Luce Superiori", azaz Felsőlúcsként szerepel egy oklevélben. 1322-ben már ismét csak "Luche" néven említik. 1323-ban "Zylas Luce" néven szerepel. A 15. században már egyértelműen két külön faluból, Kis- és Nagylúcsként szerepel a két falurész. Rozgonyi Simon 1413-as oklevelében Kislúcs "Silasluche" néven szerepel. Ekkor részben királyi birtok, mint a pozsonyi váruradalomhoz tartozó gellei uradalom része. Nagylúcs a 14. században fejlődött külön faluvá. 1466-ban szintén a gellei uradalom része. A 15. században a Dóczy család birtoka lett, amely ettől kezdve a nagylucsei előnevet használta. 1533-ban Nagylúcsében Lipcsey Gáspárnak 6, Pálffy Péternek 9 adózó portája volt. A 17. század folyamán nagyrészt az Aranyossy család birtoka. A század közepén 16 háza és mintegy száz lakosa volt. 1787-ben 26 házában 178 lakos élt. Lakói mind katolikus magyarok voltak. A falu mindvégig a gellei plébánia filiája volt. Az 1634-es kanonoki vizitáció megemlíti a falu templomát is, ahol káplán szolgált. A 19. század elején a Jiringer, második felében a Lizboth család volt a birtokosa.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lucse. Két falu Posony Vármegy. Kis Lucsenek földes Ura G. Pálfy Uraság, amannak pedig több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egy máshoz közel, Egyház Gellének szomszédságában, mellynek filiáji, földgyeik közép termékenységűek, rozsot teremnek, réttyek, legelőjök, erdejek nints, el adásra alkalmatos módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Lucse (Kis), magyar falu, Pozson vmegyében, Ó-Gelléhez 1 fertálynyira: 185 kath. lak., urasági kastélyal, kerttel, sörházzal. F. u. a Pálffy fam. seniorátusa. Ut. p. Pozsonyon át Somorja. Lucse (Nagy), magyar falu, Poson vármegyében, közel Kis-Lucséhoz: 296 kath., 6 zsidó lak."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Kis és Nagylúcsot 1960-ban egyesítették.

Népessége szerkesztés

1910-ben Kislúcsnak 234, Nagylúcsnak 395, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben Lúcs 736 lakosából 704 magyar és 28 szlovák volt.

2011-ben Lúcs 765 lakosából 681 magyar és 79 szlovák volt.

2021-ben 711 lakosából 609 (+10) magyar, 87 (+3) szlovák, 1 egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei szerkesztés

Híres személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés