Főmenü megnyitása

Alsórétfalu

(Lúky szócikkből átirányítva)

Alsórétfalu (1899-ig Lúki, szlovákul: Lúky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Alsórétfalu
Lúky pod Makytou Kostol.jpg
Alsórétfalu címere
Alsórétfalu címere
Alsórétfalu zászlaja
Alsórétfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Turisztikai régióPuhói
Rang község
Polgármester Ján Behro
Irányítószám 020 53
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség933 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület7,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsórétfalu (Szlovákia)
Alsórétfalu
Alsórétfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″
Alsórétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórétfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Puhótól 12 km-re északnyugatra.

TörténeteSzerkesztés

A falut a német jog alapján alapították a 15. században, első írásos említése 1471-ben "Lwchky" alakban történt. Neve a szláv lúky (= rét) főnévből származik. 1475-ben "Luky", 1504-ben "Luchka", 1598-ban "Luky Walachorum" néven bukkan fel az írott forrásokban. A lednicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 11 házában 148 családban 842 lakos élt. 1828-ban 112 háza és 953 lakosa volt. Lakói pásztorkodással, famegmunkálással, fűrészeléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUKI. Két falu Trentsén Várm. földes Uraik G. Königszeg, Márczibány, Ordódy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egyik Nagy Divinhez közel, és annak filiája, földgyeik nem igen termékenyek, piatzozások közel, réttyek, legelőjek, fájok van. " [2]

Fényes Elek szerint "Luki, tót falu, Trencsén vmegyében: 620 kath., 129 evang., 193 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesítik ezen helységet a közbirtokos urak csinos házai és épületei. Határa tágas, erdeje nagy; de földe soványocska; gyümölcse bőven. F. u. a Marczibányi nemzetség. Ut. p. Trencsén 9 óra. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói kosárfonásból, drótozásból, mezőgazdasági idénymunkákból éltek. A faluban pékség és kőbánya működött.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 718, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 968 lakosából 958 szlovák volt.

2011-ben 913 lakosából 891 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt korábbi, román stílusú részletekkel. 1612-ben átépítették, majd 1792-ben barokk stílusban alakították át. Gótikus kő keresztelő medencéje van.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés