A Lőpor-hidat (csehül: Prašný most) I. Ferdinánd építtette 1536-ban a Szarvas-árok fölé, hogy a prágai várból könnyebben átjuthasson az ároktól északra 1534-ben[1] kialakíttatott Királyi kertekbe. A pilléreken átvezett hídon fedett folyosó vezetett végig.

Lőpor-híd
Prague Castle Prasny most.jpg
Település
Építési adatok
Építés éve 1536
Típus közúti híd
Elhelyezkedése
Lőpor-híd (Prága)
Lőpor-híd
Lőpor-híd
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 29″, k. h. 14° 23′ 55″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 29″, k. h. 14° 23′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőpor-híd témájú médiaállományokat.
A Lőpor-híd a prágai vár oldalbejáratával
Heynrich Steyer metszete az 1541-es prágai tűzvészről; előtérben a Lőpor-híddal

Miután a Második udvar északi szárnyán Ferdinánd (később II. Rudolf) díszes istállóiból kiköltöztették a lovakat, az épület közepén alagutat vezettek át a hídhoz; ez lett a vár máig használatos oldalbejárata. Nevét onnan kapta, hogy ezen szállították a puskaport a vár lőporraktárának berendezett Mihulka-toronyba.

1769-ben a Szarvas-árok híd alatti részét feltöltötték, és ezzel a hidat utcává alakították. A patakot 1899-ben(?)[2] zárt csatornában vezették át a töltés alatt. Az egykori híd ma a Lőporhíd utca (csehül: U Prašného mostů) vége.

A második Csehszlovákia felbomlása után Václav Havel köztársasági elnök megbízta Josef Pleskot építészt, hogy tervezzen egy, az árkon végigvezető gyalogutat. A híd töltésén az ösvény ellipszis keresztmetszetű alagútban halad át. A vasbeton alagút falát rövid oldalukra állított téglák burkolják és a járófelületbe süllyesztett lámpatestek világítják meg.[3] Az alagút 2004-ben elnyerte a European Brick Award díját.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  • Prague Castle for Visitors: Royal Garden
  • Prague.net: Deer Moat
  • Prága rejtett látnivalói I. – Szarvas árok. [2016. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  • Gyalogösvény a Szarvas-árokban – Prága
  • ForrásokSzerkesztés

    • Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)