Főmenü megnyitása

Lőrincz Ágnes (színművész)

(1960–) magyar színésznő

Lőrincz Ágnes (Gyergyószentmiklós, 1960. február 7. –) erdélyi magyar színésznő, operettszínésznő.

Lőrincz Ágnes
Marcsa szerepében (Mágnes Miska) 1987 (Csomafáy Ferenc felvétele)
Marcsa szerepében (Mágnes Miska) 1987 (Csomafáy Ferenc felvétele)
Életrajzi adatok
Született 1960. február 7. (59 éves)
Gyergyószentmiklós
Pályafutása
Aktív évek 1983 – napjainkig
További díjakPoór Lili-díj (1997)

Lőrincz Ágnes az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőrincz Ágnes témájú médiaállományokat.

Életpálya[1]Szerkesztés

1960. február 7-én született Gyergyószentmiklóson, de gyermekéveit Korondon, Csíkszenttamáson, iskolás korától pedig Marosvásárhelyen töltötte. Szülei, Lőrincz Lajos és Oláh Ágnes, az Állami Székely Népi Együttes alapító tagjai. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, a Művészeti Iskolában, hegedű szakon. Már diákévei alatt játszani kezd: részt vesz a Kovács Levente vezette Egyetemi Színjátszó Csoportban. 1979-ben felvételizik a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe, ahol Gergely Géza és az akkor tanársegédként pályakezdő Kovács Katalin voltak az osztályvezetői, de egy évig még Tarr László is tanította. 1983-ban végezte tanulmányait és a Kolozsvári Magyar Operához kerül. Itt kezdi pályáját, operettszínésznőként (egy operett-ellenes korszakban), de már ebben az időszakban játszik prózai szerepeket is. Első színházi szerepe a Csongor és Tünde Ledérje, melyet vendégművészként játszik a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, Harag György meghívására. 1990 és 1992 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. 1992-ben kerül a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatához, mely egy évvel később felveszi Harag György nevét. A Harag György Társulatnál egyre több prózai szerepet játszik, de primadonnaként rá építi a színházvezetés a később hagyománnyá váló operett-repertoárt is (eleinte leginkább a szilveszteri kabarék helyett, később azok mellett játszottak évente egy-két operettet is a szatmári színháznál). 2001-ben a társulat művészeti vezetésére kiírt pályázaton elnyeri a művészeti igazgatói széket. Öt évig állt a társulat élén. 2006-ban lemondott az igazgatásról (jelenleg a társulat művészeti tanácsának tagja), helyét Czintos József ideiglenesen kinevezett igazgató vette át. 2006 óta folyamatosan játszik a szatmári színházban (továbbra is a vezető színészek egyikének számít), de az elmúlt években szerepet vállalt a román tagozaton és a Debreceni Csokonai Színházban is (Vidnyánszky Attila Úri muri-rendezésében), vendégművészként. Művészi munkájáért 1997-ben Poór Lili-díjjal tüntették ki.

2012 óta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál is szerepeket vállalt.

SzerepeiSzerkesztés

Főiskolás szerepei[1]Szerkesztés

  • Bárzenész (Brecht: Dobszó az éjszakában)
  • Galathea (Balassi Bálint: Szép magyar komédia)
  • Rózsi (Füst Milán: Boldogtalanok)
  • A lány (Băieșu Ion: Az eltűnt értelem nyomában)

A Kolozsvári Állami Magyar Operánál[1]Szerkesztés

  • Riquette (Viktória)
  • Eliza (My Fair Lady)
  • Marcsa (Mágnás Miska)
  • Stázi (Csárdáskirálynő)
  • Liza (Marica grófnő)
  • Mabel (Cirkuszhercegnő)
  • Bessy (Leányvásár)
  • Mary (Mary Poppins)
  • Sarah (Sybill)

A Kolozsvári Állami Magyar Színháznál[1]Szerkesztés

  • 1983. (m. v.):
  • 1990 és 1992 közt (a társulat tagjaként):
    • Emma (Vidám sirató egy bolygó porszemért)
    • Zita (Zűrzavaros éjszaka)
    • Krisztina (Szerelemeső)
    • Mariska (Liliomfi)

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György TársulatánálSzerkesztés

[2][3][4][5]

FilmszerepeiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Archivált másolat. [2009. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
  2. Archivált másolat. [2010. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
  3. http://www.haragtarsulat.ro/page.php?60[halott link]
  4. Archivált másolat. [2009. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
  5. Archivált másolat. [2007. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

ForrásokSzerkesztés