Lőrinczi Ferenc (tankönyvíró)

(1884–1953) erdélyi magyar pedagógus, tankönyvíró, szerkesztő

Lőrinczi Ferenc (Bürkös, 1884. március 3.Kolozsvár, 1953. december 17.) erdélyi magyar pedagógus, tankönyvíró, szerkesztő. Ifj. Lőrinczi Ferenc (1916–1980) és Lőrinczi László (1919–2011) apja.

Lőrinczi Ferenc
Született1884. március 3.
Bürkös
Elhunyt1953. december 17. (69 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Gyermekei
Foglalkozásapedagógus,
tankönyvíró,
szerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Középiskolai tanulmányait Erzsébetvároson kezdte, majd Déván szerzett tanítói oklevelet (1903). Tanító Pusztacelinán (1904–19), Fehéregyházán, Segesváron (1919–26); Kolozsvárt református elemi iskolai igazgató (1926–35), az Erdélyi Református Egyházkerület iskolaügyi felügyelője (1936–40), a Marosvásárhelyi Tankerületi Főigazgatóság keretében az elemi iskolaügy előadója (1940–45).

A romániai kisebbség felekezeti iskolai tanítók lapjának, A Tanítónak szerkesztője (1930–32). D. Bedeleanuval, Felméri Sándorral, Ferenczi Sándorral, Káli Sándorral és Ősz Sándorral közösen számos, a református iskolákban 1948-ig használatos elemi iskolai tankönyvet (Számtan, 1929, 1934; Magyar olvasókönyv és nyelvtan, 1933, 1934, 1936; Tudományok könyve. Az V–VII. osztály számára. 1936, 1939) írt és szerkesztett.

1953-ban gyomorrákban halt meg, a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete szerkesztés

2009 november 28-án, a kolozsvári felsővárosi református gyülekezet és a rokonság emléktáblát állított Lőrinczi Ferenc születésének 125. évfordulóján szülőfalujában, Bürkösön a templomban.[1]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés