Lőrinczi László (unitárius lelkész)

Lőrinczi László (Felsőrákos, 1898. október 27. – Székelykeresztúr, 1981. október 24.) unitárius lelkész, egyházi író, mezőgazdasági szakíró.

Lőrinczi László
Született	1898. október 27. Felsőrákos
Elhunyt	1981. október 24. (82 évesen) Székelykeresztúr
Állampolgársága	magyar román
Foglalkozása	lelkész, egyházi író, mezőgazdasági szakíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskolát Székelykeresztúron végzett; háború, majd hadifogság után gazdamérnöki pályára készült, azonban mivel közben megszűnt a magyar mezőgazdasági oktatás, a kolozsvári Unitárius Teológiát végezte el. Utána missziós szolgálatra megy Clevelandbe, az Amerikai Egyesült Államokban élő unitáriusok közé. Chicagóban mélyült el barátsága a világ körüli útját járó Balázs Ferenccel, akivel együtt hallgatta a teológia nyári szemeszterét (1926). Az ő hatására iratkozott be a Massachusetts állambeli amhersti gazdasági egyetemre, ahol baromfitenyésztést, méhészetet és kertészetet tanult.

Hazatérése után Kiskadácson lelkész (1927–41), a székelykeresztúri gazdasági iskola előadója, az Unitárius Gimnázium vallástanára, majd igazgatója (1941–48). A Március adta ki "Istenetekre, becsületetekre, életetekre kérlek, legyetek egyesek!" c. írását (Kolozsvár, 1943). Erdő Jánossal közösen írt munkája Unitárius valláserkölcsi nevelés a népiskolákban (klny. az Unitárius Egyház Főtanácsának jegyzőkönyvéből, Kolozsvár, 1943). Nyugalomba vonulásáig Ürmösön lelkész (1948–73).

Nevéhez fűződik Románia első baromfitenyésztő szövetkezetének, az Avikultúrának a megalapítása (1931), amit hasonló vállalkozásai követtek a korszerű állattenyésztés és gyümölcstermesztés meghonosítására. Első írása a Mezőgazdasági Szemle hasábjain jelent meg (1931). Ugyanekkor Székelykeresztúron saját költségén kiadta első szakkönyvét haszontyúk tenyésztésről, ezt követte A tyúk nem hibás! c. ÁGISZ-kiadványa (1936). Az 1960-as évek végén az újjászervezett, mezőgazdasági szakmelléklettel bővített Falvak Dolgozó Népe kiadásában újabb szakkötetek születtek állandó háztáji rovatának anyagából.

Már nyugalomba vonulása után fogott hozzá a Balázs Ferencre vonatkozó emlékezések összegyűjtéséhez. Az író húgával, Bélteky Lajosné Balázs Ibolyával folytatott levelezése segítségével egybekerült anyag Mások Balázs Ferencről című kéziratát, valamint a saját baráti emlékezéseit tartalmazó Az én Balázs Ferencem című készülő munkát azonban a diktatúra alatt elkobozták, s ezek máig sem kerültek elő.

További köteteiből

• A haszontyúk-tenyésztés mint mellékfoglalkozás (Székelykeresztúr 1931);
• A tyúk nem hibás! (Hasznos Könyvtár, Brassó 1936);
• Belterjes háztáji tyúktenyésztés (1973);
• Baromfiudvar (1977).
• Keresztény Magvető 1973/4-es szám: https://epa.oszk.hu/02100/02190/00101/pdf/KM_1973_03-04_148.pdf
• Keresztény Magvető 1974/4-es szám: https://epa.oszk.hu/02100/02190/00526/pdf/KM_1974_4_234.pdf

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További információk

• Cseke Péter: Balázs Ferenc útitársa. Igaz Szó 1975/5; újraközölve Víznyugattól vízkeletig. 1976. 42-63.
• Molnár István: Lőrinczi Lászlóra emlékezve. Keresztény Magvető 1981/4.
• Kisgyörgy Zoltán: Magvető. Lőrinczi László. Falvak Dolgozó Népe, 1982/12.