A La Silla Obszervatórium egy csillagászati obszervatórium Chilében három távcsővel, melyet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) építtetett és működtet. A helyszínen még több másik távcső is található, melyek részben ESO fenntartásúak. A Föld déli féltekéjén ez az egyik legnagyobb obszervatórium. A La Silla-i távcsövek és eszközök La Serenától 150 km-re északkeletre találhatók, a chilei Atacama-sivatag szélén, a világ egyik legszárazabb részén. Mint más obszervatóriumok is az adott földrajzi területen, a La Silla is távol van minden fényszennyezési forrástól, ugyanúgy mint a Paranal Obszervatórium, a rajta elhelyezett Very Large Telescope-pal, ahol az egyik legsötétebb éjszakai égbolt található a Földön.

La Silla
A La Silla Obszervatórium Chilében
A La Silla Obszervatórium Chilében
Település Coquimbo Region
Megnyitás 1964
Hasznosítása
Felhasználási terület csillagászati obszervatórium
Kezelő Európai Déli Obszervatórium
Tszf. magasság2400 m
Elhelyezkedése
La Silla (Chile)
La Silla
La Silla
Pozíció Chile térképén
d. sz. 29° 15′ 27″, ny. h. 70° 44′ 15″Koordináták: d. sz. 29° 15′ 27″, ny. h. 70° 44′ 15″
La Silla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz La Silla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

TörténeteSzerkesztés

Chile 1963-ban hagyta jóvá a La Silla ESO obszervatórium helyszínét az Atacama sivatag déli részén, 600 km-rel északra Santiago de Chilétől, 2400 méter tengerszint feletti magasságban. A kormány tulajdonában álló obszervatórium előnye, hogy száraz, sima és könnyen hozzáférhető helyen áll, mégis elszigetelten és távol bármilyen mesterséges fény- és porforrástól. Eredeti neve Cinchado, új neve La Silla, amelyet nyeregszerű alakja után kapott (a spanyol „silla (de montar)” jelentése „nyereg”).

1964. október 30-án írták alá a szerződést a 245 négyzetmérföld területről, amelyet a következő évben vásároltak meg. 1965-ben ideiglenes létesítményeket emeltek. 1969. március 25-én az ESO La Silla helyszínén Eduardo Frei Montalva elnök végre hivatalosan is felavatta az állandó bázist: a teljes mértékben működőképes obszervatóriumot (hálótermekkel, műhelyekkel, hotelekkel és a több működő távcsővel felszerelve). Először az 1 m és 1,5 m méretű teleszkópokat emelték, majd 1968-ban csatlakozott hozzá a Gran Prismo Objectif teleszkóp is, amelyet Dél-Afrikában már korábban is használtak. 1976-ra a 3,6 m-es távcső is megkezdte működését, ezt tervezték az obszervatórium legnagyobb távcsövének. Ehhez a 3,6 m-es távcsőhöz 1981-ben csatlakoztatták az 1,4 m-es CAT (Coudé Auxiliary Telescope) kiegészítő távcsövet, melyet 1998-ban leszereltek. 1984-ben a 2,2 m-es teleszkóp kezdte meg működését, majd 1989 márciusában a 3,5 m-es New Technology Telescope (NTT).

1987-ben felszerelték a SEST (Swedish–ESO Submillimetre Telescope) távcsövet, mely 15 méteres antennájával a legnagyobb szubmiliméters távcső volt a déli féltekén, ami egy vegyes projekt az ESO és a Swedish Natural Science Research Council (Svéd Természettudományi Kutatótanács) között.

3,6 m ESO teleszkópSzerkesztés

A 3,6 m Cassegrain teleszkóp 1976-ban kezdte meg működését és azóta is folyamatosan korszerűsítik, beleértve egy új, másodlagos tükör telepítését is.

2,2 m MPG / ESO teleszkópSzerkesztés

 
A 2,2m-es teleszkóp a La Sillán
 
Ez a kép a MPG / ESO 2,2 méteres teleszkóppal készült az ESO La Silla Obszervatóriumban Chilében, az NGC 6388-at mutatja

A 2,2 méteres teleszkóp a La Sillan már 1984 eleje óta működik. Az ESO a Max Planck Társaságnak kölcsönözte (Max Planck Gesellschaft vagy MPG német). Teleszkóp idő megoszlik MPG és az ESO között. A megfigyelési program az MPG, míg a távcső üzemeltetése és karbantartása az ESO felelőssége.

Egykori teleszkópokSzerkesztés

A már leszerelt teleszkópok:

  • ESO 1: 52-es teleszkóp
  • ESO 1 méteres teleszkóp
  • ESO 0,5 méteres teleszkóp (most a Observatorio UC Santiago, Chile)
  • Svéd-ESO Submillimetre Telescope (Šest), 15-ös
  • Coude Kiegészítő Telescope (CAT), 1,4 m-es
  • Grand Prizma Objectif (GPO) Telescope
  • Marly 1 méteres teleszkóp
  • Svájci T70 Telescope
  • Holland 0,9 méteres teleszkóp (National Telescope)
  • Dán 0,5 méteres teleszkóp (National Telescope)
  • Marseille 0,4 méteres teleszkóp (National Telescope)
  • Bochum 0,61 méteres teleszkóp (National Telescope)

A tudományos felfedezésekSzerkesztés

A megfigyelőközpontnak évente mintegy 300 referált publikáció tulajdonítható, a La Silla továbbra is élen jár a csillagászat terén. A La Silla vezet számos tudományos felfedezésben vezet, köztük több "első". Vitathatatlanul bajnok a kis tömegű Naprendszeren kívüli bolygók megtalálásában. 1987 óta az ESO La Silla Obszervatórium fontos szerepet játszott a legközelebbi szupernóva, az SN 1987Aa tanulmányozásában és nyomon követésében.

2011. február 2-án, a csillagászok segítségével a Wide Field Imager 2.2 m-es teleszkóppal fedezték fel a szokatlan PureDisk NGC 3621-et.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • La Silla Observatory [1]
  • ESO La Silla [2]